Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Szőlők felújításáról í'i—15. §§. 359 azonáltal a tartalékalap abbeli igényének épségben tartása mellett, hogy az évi 5°/o-os késedelmi kamat a november 1-ére megállapított esedékességi határnaptól számitandó és fizetendő. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminister, hogy a hátralékok behajtása körüli eljárást, a közadók kezeléséről szóló 1883 : XLIV. törvényczikknek az árverési eljárást szabályozó rendelkezéseitől eltéröleg, rendeleti uton ugy szabályozhassa, hogy a tömeges kényszereladások lehetőleg mellőztessenek. 14. §. A 7. §. a) pontjában emiitett korlátolt egyetemleges kötelezettség akként értendő, hogy ha ha az egyetemlegesség! kötelékbe tartozó valamelyik kölcsönvevőtől saját egyéni tartozása összes ingóságaira és ingatlanaira intézett végrehajtás foganatosítása után sem találna fedezetet, a fedezetlen hiány az egyetemlegességi kötelékbe tartozó többi tagtól, kölcsönbeli részesesedésük arányában felosztva, hajtandó be. 15. §. A jelen törvény értelmében adandó kölcsönök kamatja és törlesztési járadékának biztosítására tartalékalap képezendő. E czélból a szerződő pénzintézet a kölcsön folyósítása napján a kölcsönösszeg egyévi kamatja- és törlesztési járadékának megfelelő összeget biztosíték gyanánt készpénzben a pénzügyminister által kijelölendő állami pénztárba fizet be. A pénzügyminister a befizetett összegeket gyümölcsözőleg helyezi el. A mennyiben a jelen törvény alapján adott kölcsönök kamatja, törlesztési járadéka és kezelési dija a 9., illetőleg a 11. §-ban megállapított esedékességi napra, illetőleg határidőre teljesen nem folyna be, az első sorban a tartalékalap kamatjaiból, és a mennyiben ezek elégtelenek lennének, a tartalékalap tőkéjéből fedezendő, s a pénzügyminister a hiányzó összegeket a hitelező pénzintézetnek ki fogja szolgáltatni. Ha a kölcsön a 11. §. rendelkezései értelmében egyszerre esedékessé vált, a pénzintézetnek jogában