Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Szőlők felújításáról 13. §. a kötelezvény bemutatása mellett előterjesztett kérelmére, az illető telekjegyzőkönyv vagy telekkönyvi betét birtoklapján a kérvény iktató száma alatt röviden bejegyzendő, hogy a helyrajzi szám szerint megjelölt szőlőbirtokot a jelen törvény alapján a tőkeösszeg szerint kitett kölcsön terheli. Ha a szőlőbirtok egy vagy több birtokrészlettel egy telekkönyvi jószágtestet alkot, vagy ha a szőlőbirtok valamely telekkönyvi birtokrészletnek csak egy részét képezi, a bejegyzéssel egyidejűleg a szőlőbirtokot lejegyzés utján, a netaláni összes terhek egyetemleges átvitelével, vagy ugyanabban a telekkjegyzőkönyvben, vagy telekkönyvi betétben külön telekkönyvi jószágtesté kell alakitani, vagy egy újonnan nyitott telekjegyzőkönyvbe vagy betétbe kell átvinni. Ehhez a lejegyzéshez a nyilvánkönyvi hitelezők beleegyezése nem szükséges. » A kölcsön ennek kamatja és törlesztési járadéka, a 17. §. értelmében fizetendő kezelési dij, az esetleges késetfelmi kamat, a behajtási költség és a kölcsön erejéig kibocsátható kötvények értékesítéséből esetleg származó árfolyam-veszteség (15. §. negyedik bekezdése), az illető szőlőbirtokon fekvő oly terhet képez, mely birói árverés esetében a szőlődézsma-, urbériés más hasontermészetű váltsággal azonos elbánásban részesül (1881 :LX. t.-cz. 184. §-a, 189. §-a c) pontja és utolsó bekezdése). 13. §. A ki a kölcsön kamatját és törlesztési járadékát s a kezelési dijat az illető év november havának 1-ső napjáig (9. §.) a hitelező pénzintézet pénztárába nem fizeti be, november 1-től, mint az esedékesség napjától, évi 5°/o késedelmi kamatot köteles fizetni a 15. §. értelmében alakított tartalékalap javára attól az összegtől, amelylyel hátralékban maradt. A kölcsönző pénzintézet az adósok járulékhátralékairól, még pedig: azokra a hátralékosokra nézve, a kik adójukat a kir. adóhivatalnál fizetik, szolgabírói járásonkint; azokra nézve, a kik adójukat a községnél (vá-