Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 55. §. 27 kereskedő alp. czég részére szolgálatok teljesítésére vállalkozván, nem főnök és segéd közötti oly szolgálati viszony létesült, nielv az ipartörvén v rendelkezései alá esik. "(014/92.) 4. A segédszemélyzetre vonatkozó szabályok alkalmazását nem zárja ki. h. a segéd rendes üzetésén kivül az üzleti nvereségből jutalékot is kapott. A segéd a szerződési viszony folytatását nem követelheti s annak, h. a főnök a szerződést jogellenesen megszüntette, következménye c sak az lehet, h. e miatt őt a segéd vagyoni felelősségre vonhatja. (161/99.) 5. A keresk. czégjegyzékbe bevezetett államvasutak igazgatósága s ennek hivatalnokai közt a szolgálati viszonyból felmerülő vitás kérdésekre a K. T. 55. ül. az ipartörvény 98. §. és a keresk. peres eljárást szabályozó rend. 6, §-ának 8. pontja alkalmazást nem nyer. (Smsz. 26713/78. teljes ülés hat.) 6. A K. T. 193L §. szerint a részvénytársaság szolgálatában levő hivatalnokra e törvénynek a meghatalmazottakra vonatkozó intézkedései lévén alkalmazandók, ezek a K. T. I. r. 6. czimében emiitett segédszemélyzet közé nem tartoznak, következőleg az ily hivatalnokok által fizetésük iránt indított keresetekre nézve az ipartörvényben szabályozott iparhatósági előleges eljárásnak helye nincs. (Smsz. 3450/79.) 7. A ezégvezető a K. T. I. része .">. czimében meghatározott jogkörénél fogva nem tekinthető kereskedői segédnek, mert állása nem kisegítő természetű, hanem széleskörű meghatalmazásánál fogva a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve, főnökét kereskedői minőségében téliesen helyettesíti. Az ipartörvény sem említi fel a ezégvezetőt a kereskedői segédek különböző nemeinek felsorolásánál, sőt a K. T. 38. s'-nak az a rendelkezése, mely szerint a ezégvezetői minőség jogot ád a kereskedősegédek és meghatalmazottak felvételere és elbocsátására, nyilván azt mutatja, h. a törv. a ezégvezetőt kifejezetten megkülönbözteti á kereskedősegédektől. Ezekből következik, hogy a kereskedelmi törvénynek, illetőleg az 1884: XVII. t.-ez.-nek a kereskedői segédekre vonatkozó határozatai a czégvezetőkkel, mint ilyenekkel szemben nem alkalmazhatók, hanem csakis a kereskedelmi törvénynek a czégvezelőre vonatkozó rendelkezései és a felek közt létrejött szerződési megállapodás veendők irányul. Az üzletének megszüntetése sem törvénynél sem szerződésnél fogva nem jogosítja fel a főnököt arra, h. a ezégvezetőt szolgálati szerződéséből származtatott igényeinek sérelmével egyoldalúkig elboesássa. A jogtalan elbocsátásból eredő kei-eseti igény csakis kártérítési követelés gyanánt lévén érvényesíthető, az ez alapon támasztható követelés csak az esetre és annyiban illeti felperest, ha más állást nem kapott, és a mennyiben más állási kapott, itt kisebb javadalmazásban részesült, minta mely részére szerződésileg biztosíttatott, 1741/98.) A ezégvezető. a mennyiben a főnökkel szolgálati viszonyban áll, e viszonyt illetőleg a kereskedő segédekkel azonos tekintet alá esik (I. G. 189/97.) De mint legtágasabb hatáskörrel biró keresk. meghatalmazott a ezégvezetésre nyert megbízás esetleges visszavonását illetőleg nem tartozik azok közé a kereskedősegédek közé, a kiknek a czég főnökéhez való eme viszonya felett az 1884 : XVII. l.-cz. 176. §. értelmében első sorban az iparhatóság volna hivatva határozni. (993/95.) Minthogy a ezégvezető a főnöknek keresk. ügyeiben teljhatalmú megbízottja és igy sokkal szélesebb, fontosabb és nagyobb felelősséggel járó hatáskörrel bír, mint egyéb alkalmazott: Saját hibáján kivül való elbocsátása esetében több felmondási időhöz s igv nagyobb kielégítéshez tarthal igényt, mint egyéb alkalmazottak. Czegvezétő felmondási ideje egy év (902/97.1, u. ennyi a műszaki igazgatóé is. mert ez nem kisegítő, hanem intéző hatáskörrel bírt s igv állása nem esik a segéd tekintete alá. (324/98 > 8. Nincs törvényszerű akadálya annak, h. az elbocsátott segéd a bíróság előtt összegüeg nagyobb igényt érvényesítsen, mint a mennyit az iparhatóság előtt érvényesíteni kívánt. (15lá/97.) Állandóan követett birói gyakorlatunk szerint az iparhatóságok csak a határozott összegben megállapított szolgálati járandóságok felett vannak hivatva saját hatáskörükben Ítélkezni, ellenben a határozott összegben ki nem kötött bizonytalan és az iizleli esélyektől függő nyereményjutalék felett a határozathozatal függetlenül az iparhatóság előtti eljárástői. a bíróságokat illeti meg. (993/9.").)