Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 53. 25 a nélkül, hogy czég-vezetői jogositványnyal vagy kereskedelmi meghatalmazással birna, szintúgy a kereskedelmi meghatalmazott, ki az ügylet megkötésénél meghatalmazása határain tul megy, a vele szerződő harmadik személynek a kereskedelmi jog szerint felelős ; ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártéritést, vagy a szerződés betöltését követelni. E felelősségnék azonban nincs helye, ha a harmadik daczára annak, hogy a czégvezetés vagy meghatalmazás hiányáról, vagy az utóbbinak átlépéséről tudomással birt, az ügyletbe bocsátkozott. 1. A czégvezetői jogosultság hiánya miatt a czégvezetői minőséget jogtalanul használó ellen intézett per megindítása egyáltalában nem feltételezhető attól, ha vájjon maga a czég amaz ügyletet utólag elfogadja-e v. nem. A K. T. 52. alapján perbe vont czégvezetőnek (falsus proeurator) áll kötelességébén bizonyítani, h. mint ezégvezető a per tárgyát képező ügyletnek megkötésére jogosítva volt. (Lfi. 244/77.) 2. A mejyiyiben a meghatalmazás nélküli meghatalmazott állítólagos ineghatalmazőját valamely választott bíróságnak, a jelen esetben a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának, alávetette, eme kötelezettség a meghatalmazás nélküli meghatalmazottat is terheli és a vele szerződött fél ezen jogának érvényesítését is követelheti, iülz/86.) 53. §. A ezégvezető, vagy az, ki kereskedelmi meghatalmazott minőségében egy egész kereskedelmi üzlet vezetésével megbizatik, főnöke beleegyezése nélkül sem saját, sem más részére kereskedelmi üzletet' nem köthet. A főnök beleegyezése már az esetben is vélelmezendő, ha az a czégvezetés vagy meghatalmazás adásakor tudta, hogy a ezégvezető vagy meghatalmazott saját vagy más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik, és e foglalkozás abbanhagyását ki nem kötötte. Ha a ezégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott e szabály ellen cselekszik, főnökének az okozott kár megtérítésével tartozik; e mellett jogában áll a főnöknek azon ügyleteket, melyeket a ezégvezető vagy meghatalmazott saját részére kötött, ugy tekinteni, mintha azok a főnök részére köttettek volna. A fentebbi határozatok a segédekre is alkalmazást nyernek. 52. §. L. 1876 : XXVII. t.-cz. 105. — L. keresk. elj. (i. §. 8. p. Magyar törvények. Kereskedelmi törvény. ^!