Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

272 Vám- és kereskedelmi szövetséf/ XIII—XIV cz. valuta helyreállításával behozandó uj érték »osztrákmagyar érték« elnevezést fog viselni. (1878: XX, t. cz. XII. cz.) Szabadságában áll mind a két Télnek 20 krajezáros és azon alóli váltópénzt is veretni, mely a másik állam területén is a forgalomba fel fog vétetni. (1878 : XX. i. cz. XII. cz.) A váltópénz finomsági tartalma és súlya, valamint a mindenik fél által veretendő összeg mennyisége, csak mindkét törvényhozó testület egyetértése mellett állapitható meg. XIII. e z i k k. (1878: XX. 1. cz. XIII. cz.) A fennálló métermérték és sulyrendszer csak közös egyetértéssel változtatható meg. Az arany- és ezüst-áruk finomsági tartalmára vonatkozó szabályok, és az azok feletti őrködés iránt mind a két állam területére egyenlő elvek vétetnek gyakorlatba, és azok csak közös egyetértés utján változtathatók meg. Mindkét félnek szabadságában álland, hogy ezen elveknek a másik állam területén való helyes alkalmazásáról felügyelők által magának meggyőződést szerezzen ; az e részben szerzett tapasztalatok az illető szakministerek tudomására juttatandók. XIV. c z i k k. (1878:XX. t. cz. XIV. cz.) Az egyik állam területének lakosai, kik a másik állam területén kereskedést és ipart akarnak űzni, vagy munkát keresnek, az iparüzlet megkezdésére és folytatására, valamint a fizetendő adóra nézve, a belföldiekkel egyforma bánásmódban részesülnek. Az egyik terület iparosai és kereskedői fel vannak jogosítva a másik területen gyártmányaikat bizoXII. ex. L. 1892 : XVII. t.-cz. a koronaérték megállapításáról. 18!»2 : XVIII. t.-cz. a Magyarország ós Ausztria kormánya közt az érme- ós pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről, valamint 18'.)!): XXXII. és XXXIII. t.-cz. az előbbi két t.-cz. kiegészítéséről. VIII. <>z. L. 1871 : VIII. t-cz. a métermértékről. - I-. 1868: XVIII t.-cz. és 1890 : VIII. t.-cz.