Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

14 Kereskedelmi törvény §. hozott határozatának a marasztalt tel költségein leendő közzétételéi is elrendelheti. 1. Czégbitorlás akkor forog fenn,vha valaki valamely mái- bejegyzett czéget jogos tulajdonosának beleegyezése nélkül használ, még pedig akként, h. a/, állala használt czég a korábban már létező czéggel teljesen egyező vagy a/, utóbbitól csak csekély, a különbsége! elrejtő s félrevezetésre alkalmas mérvben léi- el. A czégbitorlás megállapítására szükséges tehát, h. a jogosulatlan használat a czég tartalmának egészére, nemcsak egyes szavaira, vagy csak a jelzők hasonlóságára vonatkozzék. (1328/92.) Azon üzlettulajdonos, kinek czége bejegyezve nincs, czégbitorlás miatt keresetileg fel nem léphet. (Lfi 753/78.) 'Z. Czégbitorlásnak eltiltása kélhető károsodás igazolása nélkül is: Úgyszintén azon esetben is. ha felp. czégéhez annyira hasonló czéget használ alp., h. azáltal mások tévedésbe ejtethetnek. (Bp. '1'. 2971/77.) Czég jogosulatlan használata miatt csak rendes keresettel lehet fellépni. iBp. T. 512/79.) Bejegvzett czég használatától a czégtulajdonost eltiltani, 111. a czég kitörlését elrendelni, hivatalból nem lehet. (Bp. T. 5709/77.) Czégbitorlást követ el az is. a ki czéget v. czégtoldatot, babái- csak árjegyzékben v. üzleti hirdetményekben, jogosulatlanul használ. (5192/84.) Ha szerződés által a felek kölcsönösen eltiltattak attól, h. az általuk addig közösen birt czéget. akár jogutódlást jelző toldással, akár pedig a nélkül használják: ezen szerződési kikötés szerint azt czélozták. h. a czég törlése után egyikük se használhasson és jegyeztethessen be semmi körülmények között, tehát harmadik személy társaságában és hozzájárulásával sem a közösen birt czéggel azonos szövegű czéget. (631/98.) •i. Alp.-ék azáltal, h. a kérdéses árura felp. czégét magában foglaló nyomtatott papírlapot illesztettek s az árut ily módon adták tovább, a vevőt nz áru eredetére nézve tévedésbe ejthették ugyan s ez által elkövethették az 1878; V. t. ez. 413. g-ában emiitett vétséget, de minthogy az árut saját nevük alatt adták tovább, az ügylet megkötésénél tehát felp. czégét nem használták, czégbitorlást el nem követtek. (850/87.) NEGYEDIK GZIM. Kereskedelmi könyvek. 25* §. Minden kereskedő köteles bekötött, laponként folyó számmal ellátott és áttűzött könyveket vezetni, melyeji ügyleteit és vagyoni állását teljesen feltüntetik; e mellett azonban szabadságában áll a könyvezés bármily módját s ennél bármily élő nyelvet használni. Bevezetések a rendszerint kitöltendő helyeken hézag hagyása nélkül teljesitendök. A bevezetés eredeti tartalmát kitörlés által, vagy másként olvashatlanná tenni, valamint kivakarni, vagy oly változtatásokat tenni tilos, melyek minőségüknél fogva kétséget 2-1. §• V. ö. : K. T. 21. s$. — IL. : a czégbitorlás szabályozásáról 1878 : XX. t -cz. XVII. czikk. illetve 189!) : XXX. t.-cz. 1. g. Ausztriával szemben. 1892 : IV. t.-cz. 1 czikk a német birodalommal szemben, 1898 : XXXIII. t.-cz. Japánnal szemben. 1893 : XX. t.-cz. XIV. czikk Szerbiával szemben. — L. keresk'. elj. (i. ^. 2. p.