Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

182 Kereskedelmi törvény 413—416. §§. a törvény erejénél fogva ennek összes jogaiba lép. Ugyanez áll a szálllitmányozó követelésére nézve is, melyet a fuvarozó kiegyenlít. (388. §.) Az előzök zálogjoga addig áll fenn, mig az utolsó fuvarozó e joga meg nem szűnik. 413. §. A mennyiben ugyanazon árúra nézve a 379., 388. és 411. §§. értelmében több zálogjog szereztetett, azon zálogjogok közt, melyek a szállítmányozásból, illetőleg fuvarozásból erednek, a később keletkezett megelőzi a korábbit; a most érintett zálogjogok elsőbbséggel birnak azon zálogjog előtt, mely a bizományost és az előlegek tekintetében a szállítmányozót illeti, az utóbbiak közt pedig a korábban keletkezett megelőzi a későbbit. 414. §. Ha a fuvarozó az árút a fuvardij kifizetése nélkül szolgáltatja ki, ugy ő mint a megelőző fuvarozók és szállitmányozók is saját előzőik elleni visszkereseti jogaikat elvesztik. Az átvevő elleni kereseti jogon ez által változás nem történik. 415. §. A feladó és a fuvarozó abban állapodhatnak meg, hogy a fuvarozó a neki átadott árúkról rakjegyet állitson ki. A rakjegy által a fuvarozó az áru kiadására kötelezi magát, az okmány minden jogszerű birtokosa irányában. 416. §. A rakjegynek, mely a szövegben világosan mint ilyen megjelölendő és a fuvarozó által aláirandó, magában kell foglalni: 1. a fuvarozandó árúk megjelölését és azok mennyiségét; 2. a fuvarozó nevét; 3. a feladó nevét; 4. annak nevét, ki részére vagy kinek rendeletére az áru kiszolgáltatandó lesz. Ilyennek a feladó tekintendő, ha a rakjegy pusztán rendeletre lett kiállítva ; 5. a kiszolgáltatás helyét; 412. §. L 415. §. L. K. T. 413., 414. §§. K. T. 2!):>—297. §§. 1892 : XXV. t.-cz. 20., 2.'!. cz,