Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 368. §. HARMADIK CZIM. Bizományi ügylet. 368. §. A kereskedelmi ügylet megkötése bizománynak tekintetik, ha ez vaLaki megbízásból saját nevében, de más (a megbizó) részére eszközli. Ki az ügyletek ily megkötésével iparszerüleg foglalkozik, bizományosnak tekintendő. Azon ügyletek által, melyeket a bizományos harmadik személyekkel köt, jogositva és kötelezve ő lesz; a megbizó és a harmadik közt jogok és kötelezettségek nem keletkeznek. Ha az ügylet a megbizó határozott kívánságához képest, ennek nevében köttetik, az nem bizománynak, hanem megbízásnak tekintetik. 1. Azon ügynökre, ki az ügylet megkötésekor megbízóját meg nem nevezi, a K. T. II. rész III. czimének rendelkezései alkalmazandók. (1327/95.) 2. A (('bizományi dij» kötelezéséből magában véve a kötött ügylet bizományi minőségére következtetés nem vonható. (I. G. 204/96.) A K. T. a bizományi ügylet kelléke gyanánt nem kívánja meg, h. a szerződés a bizományi díj kikötése mellett történjék, és nem zárja ki azt, h. a meghatározott árban a bizományos dija és összes költsége is benfoglaltassék. (1184/86.) 3. Bizományos. kereskedőnek adott megbízás mindig bizományi megbízásnak tekintendő, hacsak a megbizó határozottan azon kívánságot nem fejezte ki, hogy ügylet az ő nevében kötessék meg. (663/82.) T- Ha a vevő a vételügyletet a tulajdonossal köti meg. ugy azt a bizományost, a kinél az áru eladási bizományban volt, a vételügyletből kifolyólag semminemű és igy szavatossági kötelezettség sem terhelheti a vevővel szemben, mert a bizományos az árunak a tulajdonos általi eladásánál bizományosként saját nevében el nem járhatott. Teljesen közömbös e tekintetben az, h. a bizománvos adott a tulajdonosnak a neki átadott árura előleget, h. a vétel után kapott bizományi dijat és h. vevő a vételárt a bizományosnak kezéhez fizette, mert a tulajdonos és a bizományos között létező bizományi viszony meg nem állapítja a bizományosnak felelősségét a vevővel szemben. (205/96.) 4. A bizományos nem tartozik ugyan kutatni megbízójának szándékát s az általa megbízója részére kötendő ügyletnek jogi természetét, de a mennyiben tudomást nyer arról, h. megbízója már eleve nem szándékozik a Vételi vagy eladási ügylet lényeges feltételei szerint az árut valóságban átvenni vagy szállítani, hanem szándéka csupán a tőzsdei árkülömbözet szerinti szerencsejátékra irányul, annak is tudomásával bir, h. a neki adott megbízás kizárólag szerencsejátékra irányuló ügylet foganatosítását czélozza. Ezt tudva, a bizományos, megbízója akaratával megegyezően, maga sem szándékolhat megbízója részére és számlájára valóságos vételi vagy eladási ügyleteket foganatosítani, hanem a bizományi viszony alakjában az ügyletnek a megbizó részére történt foganatosításánál ennek szerencsejátékra irányuló szándékának kivitelében működik 368. §. V. ö. : K. T. 288.. 289., 383., 49. §§., 259. §. 3. p. — L.: O. P. T. K. 1086. — L. : 1899 : XXXVII. t.-cz. alapszab. 55. czikk, az osztrákmagyar bank által a kormány számára végzett bizományi ügyletekről. — Az 1884 : XVI. t.-cz. 28., 45.. 59., 65., 67., 75. §§. sz. a könyv-bizományos is indíthat keresetet szerzői jog bitorlása miatt. (L. e kötetben.)