Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

160 Kereskedelmi törvény 356. §. 2. Ha ellenben a vevő a késedelmes eladó ellenében teljesítés helyett kártérítést követel, ennek tárgyát oly áruknál, melyek piaczi vagy tőzsdei árral bírnak, azon különbözet képezi, mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és a piaczi, illetőleg tőzsdei ár közt mutatkozik. E mellett azonban nincs kizárva, hog}r a vevő igazolható nagyobb kára megtérítését is követelhesse. 1. Piaczi ár alatt az árunak jelentékeny kereslete és kínálata következtében bizonyos helyen és időben képződött átlagos ára értendő. A piaczi ár akár a hivatalos jegyzés ellenére, akár ennek hiányában kifejezésre juthat a megtörtént vételek által bemutatandó középárban is. (I. (i. 238/97.) A piaczi ár nem csupán a közigazgatási hatóságoknál jegyzett, avagy tényleg megkötött ügyletekben bizonyított ár kimutatásával, hanem szakértő tanú meghallgatásával is megállapítható. (52/98.) A részben, h. valamely áru piaczi ára csak a teljesítés helyén lakó szakértő véleménye és az illetékes bíróság megkeresése utján, és illetve csak a teljesítés helvén vezetett hatósági árjegyzés alapján volna megállapítható, kötelező bizonyítási szabály nem létezik. (Bp. T. II. G. 29/98.) 2. Alp. abbeli tagadása ellenében, h. a felp. által bizonyított hely piaczi ára a legközelebbi hely piacza, felp. tartozik bizonyítani, h. az általa megjelölt a legközelebbi" piacz. (1016/9G.) 3. A vevő árkülönbözeti igényének alapját csak a hivatalosan jegyzett piaczi ár, vagv a megtörtént vételi ügvletek alapján kimutatott átlagos középár képezheti. (I. G. 238/97.) 4. K. T. 356. g. 2. p. rendelkezései az általános joggyakorlat értelmében a nem fix ügyleteknél is alkalmazandók. (732/99.) Tőzsdei árral bíró áruknál nem fix ügylet esetében is követelheti a vevő a 356. g. 2. p. előirt árkülönbözetet s nincsen kötelezve tényleges fedezeti vételre. (5894/99.) 5. A 356. g. 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki azt, h. tőzsdei v. piaczi árral nem biró áruknál a vevő a késedelmes eladótól azon kárának megtérítését is követelhesse, mely az által állott elő, h. megvett, de nem szállított árukat haszonnal tovább el nem adhatta. (872/98) : kártérítést követelhessen, ha fedezeti vétel nem eszközöltetett is, mindazonáltal a sem piaczi, sem tőzsdei árral nem biró áruknál a szakértők által megállapított napi ár és a szerződési ár közti különbözetre a 356. g. 2. pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható. (758/97.) A szóbanforgó árunak piaczi ára lévén, a vevő nincs elzárva attól, h. az árkülönbözetet meghaladó kárának megtérítését is követelje. (853/97.) A fedezeti vétel a késedelmes eladó rovására történtnek csak akkor tekinthető, ha késedelem nélkül történt, a 356. g. 2 pontjának megfelelő időben. A 356. g. 2. pontja által nincs kizárva az, h. a vevő az eladó szerződés szegéséből származó kárát és annak összegét árjegyzés hiányában perrendszerüen más módon bizonyíthassa. (52/98.) A vevő a szerződésszegő eladó ellenében az árut fedezeti vétel utján a teljesítési helyen kívül is beszerezheti ugyan, de kára megállapításánál az eladó terhére az esetleges fuvar számbavételével csak az a költség vehető számításba, ami felmerült volna akkor, ha a vevő a kérdéses árut a teljesítés helyén, és amennyiben ott lehetséges nem volt, az ehhez legközelebbi piaczon szerzi meg fedezeti vétel utján. (G. 167/98.) 356. 8. V. ö. : K. T 357., 339., 354. gg. — Az 1891. febr. 26-án 5.889. sz. a. kelt igazságügymin. rend. tudatja a bíróságokkal, h. a kőbányai sertéspiacz állandó, sőt országos vásár jellegével bir. s a csarnokban v. Kőbányán egyáltalán történt sertéseladások piaczi eladásoknak tekintendők s a földmiv. min. az ott jegyzett árakat ellenőrizteti.