Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi töruény 352. §. 153 kelét megtagadta, nem jogosítja fel az eladót árra, h. az engedélyézett hitel tekintetbe vétele nélkül azonnali fizetést követelhessen. (G. 1025/95.) 5. Az eladónak nem csak jogában, de kötelességében is áll a vevő által Visszautasított árunak megőrzése iránt a vételi szerződés teljesítéséhez való ragaszkodása esetében kellően intézkedni. (1480/93.) 6. A nyilvános eladás a vevő rovására megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha az eladó szükségtelen késedelem nélkül teljesiti. (I. G. 55 96.) A késedelmes vevő kárára és veszélyére elárverezettnek tekintendő az áru akkor is : ha az árverezés a teljesítési határidő után két-három hónap múlva eszközöltetett, de bizonyittatik, h. a késedelmes vevő az áru átvételére több izben fel lett hiva, és ezen felhívás s az árverés között hosszabb idő el nem telt (220/90) ; ha a teljesítési határidő letelte előtt értesítette az eladó a vevőt, h. késedelem esetében elárvereztetni fogja az árut és ha vevő már a határidő lejárta előtt tagadta meg az átvételt. (41 98.) 7. Nem a teljesítés illetve a rendeltetés helyén és nem hiteles személy közbenjöttével történt eladás az eladó rovására történtnek nem tekinthető. (338/98.) 8. A vevő azzal a kijelentésével, h. az eladó ne küldje az árut, mert nem használhatja, a vételi szerződést megszegte és az eladó ennek következtében nem volt kötelezve az árut elküldeni, hanem jogosítva volt a 352. g-ban foglalt jogok közül választani. Nem létezik oly jogszabály, h. az esetben, ha a vevő az áru szállítása előtt kijelenti, h. az árut át nem veszi, jogosítva van az eladó a vételár megfizetését, tekintet nélkül az annak megfizetésére kitűzött határidőre és tekintet nélkül az engedett részletfizetési kedvezményié követelni. (I. G. 368/98.) Minthogy az eladó a vevőt felhívta a vétel tárgyának elszállítása felett való intézkedés megtétele iránt, s a vevő az erre kitűzött határidő alatt a felhívásra nem is válaszolt, eladó már nem volt kötelezve arra. h. a vétel tárgyát képező árpát a szerződésszerű teljesítési helyre saját költségén elszállíttassa, mert a vevő részéről az átvételnek előzetes megtagadása következtében a ezélra nem vezető s a szerződés szerint saját költségén eszközlcndő szállítás veszélyének magát kitenni köteles volt. Ilyen körülmények között tehát az eladó jogosítva volt arra, h. a vétel tárgyát képező árut saját üzletének telephelyén a vevő rovására eladhassa. (835/99.) 9. Fel])., mintán az eladott búzát egy közelebbről meg nem határozott időben szabad kézből eladta, a 347., illetve 356. 2. pontja alapján kártérítést csak abban az esetben igényelhetne, ha bizonyította volna azt a különbözetet, mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és piaczi v. tőzsdei ár között mutatkozott, Községi bizonyítvány a buza piaczi árának megállapítására alkalmas bizonyítékot nem képez. (1745/95.) 10., Habár az eladó a nem-teljesités következményéül a 347. szerinti eladást helyezi is kilátásba, az, h. az árut tovább el nem adta és az ebből netalán felmerült kárát és költségét nem érvényesiti, hanem a szerződésszegő vevővel szemben a kapott foglalónak megtartásával megelégszik, a dolog lényegére mi befolyást sem jgy akorol. (908/94.) 11. A felp.-nek a vételár fizetése, s így a vételi szerződés teljesítése iránt érvényesített igénye annak következtében, h. vételárkövetelésébe az időközben általa eladott árunak eladási árát beszámította, kárigénynyé át nem változott, mert mig az eladás előtt a vevő részéről a vételár kifizetésének az ellenértékét az árunak kiszolgáltatása képezte, addig az árunak eladása után a kiszolgáltatandó árut ennek eladási ára helyettesitette, s felp., amidőn hátralékos vételái követelésébe az áru eladási árát beszámítva, a fenmaradó különbözetet igényli, szintén a szerződés teljesítését követeli, s eredeti kereseti kérelmét csupán a változott viszonvokra tekintenél, módosította. (1Q65/98.) 12. Ha az eladó a vevő kérelme folytán az áru átvételére akár több izben is halasztást engedett : ebből nem következik, h. a 352. g-ban biztosított vagylagos jogok közül mái- a teljesítést választotta. (77/84.) 13. A 352. nem jogosítja fel az eladói, h. az áru lovábbeladása nélkül azon különbözet megfizetését követelhesse, mely a szerződési és piaczi, iíl. tőzsdei ár között a teljesítés helyén és idejekor mutatkozik. (932/80.i Az eladó az árunak tényleges továbbadása nélkül annak a különbözetnek ámegtéritését, mely a magának megtartott áru beszerzési, illetve előállítási ra és a szerződésileg megállapított vételár között esetleg létezik, nem követelheti. (189/99.) Magyar törvények. Kereskedelmi törvény. 11