Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

1(1 Kereskedelmi löruénij 17., 18. §§. pénzbírság terhe mellett, üzlete megkezdésével egyidejűleg czégét azon törvényszéknél, melynek kerüleletében kereskedelmi telepe létezik, bejegyeztetni, egyúttal azt ugyanott sajátkezüleg aláirni, vagy hitelesített alakban bemutatni tartozik. Mig e bejegyzés meg nem történt, a kereskedő azon jogokban, melyeket a jelen törvény a kereskedők részére megállapít, nem részesülhet; ellenben elvállalt kereskedelmi kötelezettségeiért harmadik személyek irányában a jelen törvény értelmében felelős. 1. Azon körülmény, h. valaki egy a keresk. czégjegyzékbe bejegyzett czégnél mint czégveze'tő bejegyezve van. nem szolgálhat alapul arra h. amennyiben keresk. ügyletekkel saját nevében iparszerilleg foglalkozik, magát a K. T. 16. §-ának rendelkezése'alól kivonja. (Bp. T. 1489/91). Nincs szabály arra, h. azon kivételes esetekben, midőn a kereskedő maga irni nem tud, czégvezetőt tartozzék rendelni: a törv. ezégvezető kirendelésére nézve kötelező rendelkezést egyébként sem tartalmaz. (709/92) 2. Nem jegyezhető be azon körülmény, h. a czégbirtokos a jelenlegi czéget másra át nem ruházhatja, abba társtagot fel nem vehet és nevezett a czéget csak 1893. évi decz. hó 31-ig használhatja, mert a czégjegyzék rendeltetésénél fogva abba csak a nyilvánosságra tartozó adatok veendők fel, ezek közé azonban a szerződő feleknek a szerződésben csupán egymás irányában foglalt kikötéseik nem sorolhatók. (Bp. T. 2101/93.1 3. A czégbejegyzés alapjául szolgált iparjegy eredetiben v. hitelesített másolatban, az iratok között visszatartandó. (Bp. T. 1142/78.) 17. §. Minden uj czégnek az azon helyen vagy azon községben már létező és a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetett czégtől világosan különböznie kell. Ki a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetett valamely kereskedővel egyenlő nevet visel, köteles azt czégül olykép használni, hogy az a már bejegyzett czégtől világosan megkülönböztethető leg}ren. 18. §. Ha más helyen vagy községben fióktelep állíttatik fel, a czég a fióktelepet illetőleg az arra nézve illetékes törvényszéknél is bejegyzendő. E bejegyzésnek azonban addig helye nem lehet, mig nem igazoltatik, hogy a czégbejegyzés a főtelepre nézve illetékes törvényszéknél megtörtént. 16. §. V. ö. : K. T. 18., 19., 21., 91. §§. L. : 1883 : XXXI. t.-cz. 1. Éj. sz. értékpapir-részletügyletekkel csak bej. kereskedő foglalkozhatik. — 1883 : XXV. t.-cz. 1G. §. sz. az uzsoráról és káros hitelügyletekről szólni törvény nem alkalmazható olvan keresk. ügvletekre, melyek bej. kereskedők mint hitelnyerők által köttetnek. — Az'1887 : XXX. t.-cz. 4. §. (i. p, sz. a czégjegvzési ügvek a törv. szünidő hatálya alól kivétetnek. 17. §. V. ö. : K. T. 551. §.