Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 3í6. §. 143 16. A váltó fizetésül adottnak csak akkor tokinthető, ha azt a váltót a hitelező készpénz gyanánt annak kijelentésével vette át, h. követelésének eredeti jogalapjáról lemond. ((1. 459/98.) 17. Olyan esethen, ha a hitelező már lejárt követelésére nézve akként ád adósának "fizetési haladékot, h. az adós neki a követelésről meghatározott váltót nyújtani köteles, — azonban ilyen váltó az adós részéről neki ténvleg ki nem szolgáltatik, a hitelező követelését az igért lizetési haladékra tekintet nélkül érvényesítheti. (G. 619/98.) 18. »Gegen 4 monate Ziel« a keresk. szokás szerint azt jelenti, h. 1 havi hitelre, de fedezeti váltó mellett hitelez az eladó. (122/97.) 19. Ha a vevő a kikötött váltóelfogadványt az eladónak a megállapított időben be nem küldi, eladónak joga van a vételárnak azonnal készpénzben kifizetését követelni. (92/82.) A mikor a vevő kötelelezettségének a fedezeti váltó adását illetőleg eleget nem tett, a vételárat a 345. ^. szerint nyomban fizetni tartozik. (1296/96.) Minthogy a váltóhitel fogalmából önkényt következik, h. az adósnak engedélyezett fizetési határidő attól a feltételtől függ. h. az adós a hitelezőnek az engedélyezett fizetési határidőnek megfelelő lejárati váltót adjon, ennélfogva kétségtelen, h. az emlitett feltétel nem teljesítése esetében a hitelelező jogosítva van követelését, a mennyiben az a törvény értelmében különben lejárt, tekintet nélkül a feltételesen engedett fizetési haladékra azonnal érvényesíteni. (248/93.) 20. Ha az köttetett ki, h. a vételár jő váltókkal fedezendő, a váltók minőségének és elfogadhatóságának meghatározása a vevő tetszésétől függ. (6028/84.) Szerződés szerint alperest megilletvén az a jog, h. a vevő által fedezetül adandó váltók hitelképességét megbírálhassa és azokat, a mennyiben alkalmasaknak nem találja, visszautasíthassa : a szerződés joghatálya annak fplvtán, h. aln. a felp. részéről fedezetül felajánlott váltókat mint hitelezésre nem alkalmasakat visszautasította, a kikötött feltételbe nem következte miatt be sem állott, alp. tehát a kapott foglalót visszaadni köteles, annak kétszeresét ellenben felp. jogosan nem követelheti. (1226/98.) 21. Habár az által, h. egy harmadik rendelése folytán az eladó által czimzett részére feladott árut az utóbbi átveszi, ezimzett és eladó között jogviszony rendszerint még nem keletkezik és magában véve az áru átvételének ténye az átvevő fizetési kötelezettségét a feladó irányában meg nem állapítja, mert a forgalmi életben mindennapos, h. a kereskedő az eladott, de raktáron nem tartott árut saját eladójánál megrendelve, azt saját vevője részére közvetlenül szállíttatja : mindamellett az olyan esetben, a hol a harmadik a megrendelést nem saját nevében és számlájára, hanem a ezimzett nevére és számlájára eszközli s a czimzettnek arról, h. az a megrendelést nem saját nevébenés számlájára, hanem a ezimzett nevére és számlájára eszközölte, vagyis a czimzettnek arról, h. a megrendelés ilyen értelemben tétetett, tudomása van, még ha a megrendelő és czimzett között e részben a megbizási viszony fenn sem forog, utóbb nevezett az áru átvételének lényéből folyőlag a feladó irányában vevőként felel. Nem változtat ezen az sem, h. az áru megrendelője és a ezimzett között akár a megrendelést megelőzőleg, akár ezt követőleg ugyanazon áru iránt vételi ügylet köttetett. (420/99.) 346. §. A vevő a más helyről küldött árut, a mennyiben ez a rendes üzleti kezelés szerint lehetséges, az átvétel után haladéktalanul megvizsgálni, s ha az a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, e körülményről az eladót azonnal értesíteni tartozik. Ha a vevő ez érlesilést elmulasztja, az áru nem kifogásoltnak tekintetik, feltéve, hogy oly hiányok nem forognak fenn, melyek az azonnali megvizsgáláskor rendes üzleti kezelés szerint felismerhetők nem voltak.