Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)
140 Kereskedelmi törvény 3í3., 344. §§. '£. Egy tömegben összyételárban eladott ingók vételi ügylete akkor ment teljesedésbe, há az összes ingók átadása befejeztetett. (380/97.) A helyettesíthető ingóságokról adott mustra az árunak még jelképi átadásául sem tekinthető s annál kevésbbé képez az tényleges átadást. (550/98.) 3. Mihelyt a vevő az átvétellel késik, áz eladó a rendes kereskedő gondosságával már nem tartozik, hanem az áru megőrzése körül csak a szándékos cselekményei vagy vétkes mulasztása által okozott kárért felelős. Az eladó csak arra köteles, h. az eladás tárgyát a szerződés teljesítésének időpontjában adja át a kikötött minőségben és állapotban: ettől az időponttól fogva az árut az eladó csak a vevő felelősségére őrzi, s csak olyan állapotban köteles átadni, a milyenben a vevő átvételi késedelme folytán tényleg megvan. (Győri T. II. G. 5/97.) 343. §. Ha az áru a vevőnek más helyről küldendő át, s ez az átküldés módja iránt nem rendelkezett, az eladó felhatalmazottnak tekintetik arra, hogy a vevő helyett a rendes kereskedő gondosságával intézkedjék, különösen, hogy azon személyt, ki által a fuvarozásnak történni kell, kijelölhesse. 344. §. Azon időponttól kezdve, midőn az áru a szállítmányozónak vagy fuvarozónak, vagy a fuvarozásra egyébként kijelölt személynek átadatott, a veszély, mely az árut éri, a vevő által viselendő. Ha azonban a vevő az elküldésre nézve különös utasítást adott, s az eladó attól sürgős ok nélkül eltér, az ebből eredő kárért ő felelős. A veszély, mely az árut fuvarozás közben éri, az eladót akkor terheli, ha a hely, hová a fuvarozásnak történni kell, rá nézve a teljesítés helyéül tekintendő. Azon körülmény azonban, hogy az eladó a fuvarozással járó kiadások és költségek viselését elvállalta, még magában véve nem szolgálhat okul arra, hogy a hely, hová a fuvarozásnak történni kell, az eladóra nézve a teljesités helyéül tekintessék. 1. A veszély fogalma alá nem vonható az áru árfolyamának csökkenése, mely az áru épségével semmi összefüggésben nem áll. (942/95.) a. A 344. §-nak ama rendelkezésénél fogva, h. a veszély, mely az árut a fuvarozás alatt éri, — tehát a természetszerű súlyveszteség is — a vevő által viselendő nem bírhat feltétlenül hatálylyal ama esetleges kereskedelmi szokás, h. az eladó az áru mennyiségeért a megérkezésig szavatol. iG. 7/99.) Habár fix ügylet forog is szóbán, mégis amaz időponttól fogva, midőn a küldemény á fuvarozónak átadott, a szállítás veszélyeit, s így ama esélyt is, h. az áru a vevőhöz elkésve érkezik, ha az eladót a feladásra nézve késedelem nem terheli, a vevő tartozik viselni. (246/83.) 3. Az áru átadása után, a külön megállapodásnál fogva eladó részéről elvállalt továbbszállítás közben történt természetszerű beszáradásért, súlyveszteségért, az eladót, ki ama helyzetben már csak közönséges szállítónak tekintendő, felelősség többé nem terheli. (171/78.) 343. g. V. ö. : K. T. 271.. 311., 340., 347. §§. 344. §. V. ö. : K T. 342. §.