Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 337. .§. 137 337. §. A vételre vonatkozó határozatok azon kereskedelmi ügyletekre is alkalmazást nyernek, melyek bizonyos mennyiségű helyettesíthető dolgoknak meghatározott árért szállitása iránt köttetnek. 1. A saját termésnek előre való eladása a törvény .rendelkezésébe nem ütközik. (I. G. 137/98.) Ha meghatározott fajú saját * gabonatermés a mennyiség meghatározása nélkül adatik el, a vétel tárgyául az a fajú egész saját termésű gabonakészlet tekintendő. Ha a vételi ügylet az eladónak saját jövendő termésére mint egyedi árura jött létre, akkor az áru átadhatásának koczkázata a vevőt is az ügylet megkötésének idejétől kezdve terheli és igy ha az áru az eladó hibáján kivül át nem adható, vevő más hasonló áru átállását nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezést, különösen az adott ellenérték visszaszolgáltatását, ha az egyedi áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő s az eladó hibáján kivül következett be. (I. G. 232/98.) Határozott mennyiségű tengeri iránt kötött adásvétel nem tartozhatik ama szerencse-szerződések közé. a melyeknél az eladó saját termését, vagyis egyedileg meghatározott dolgot ad el, melyeknél tehát a veszélyt, mely az eladott dolgot érheti, már attól a; percztől kezdve, midőn az ügylet megkötve lett, a vevő viseli, il. G. 482/98. 2. Olyan gabonának eladása, amely az okirat keltekor mint kész gabona még nem létezhetett, az ügyletet nem teszi szercncsejátékszerü és nem érvényesíthető szerződéssé; mért nemcsak kereskedők között, hanem a mindennapi szükségletnél fogva ugy a kész, mint a későiibi termésű gabona egyáltalában a közforgalom tárgya, s igy az utóbbi gabonára vonatkozó vételi ügylet a közszükséglet követelményeinek jellegével bir, de nem is létezik tételes törvény avagy állandóan követett bírói gyakorlat, amely szerint az ilyen ügylet, amennyiben nem kizárólag saját termésre, mint egyedi árura vonatkozik, a közönséges vételi szerződéstől eltérő megbirálás alá esnék. (I. G. 173/98.) Ha a szállítani kötelezett gabnának ára oly alacsonyan állapíttatott meg, h. az eladó a természetben való szállítást az ügylet létesítésekor a gabonatermelés és értékesítés tekintetében fennállott gazdasági és kereskedelmi viszonyokra való tekintettel csakis jelentékeny károsodás mellett teljesíthette volna, ugy ebből nyilván következik, li. a felek már az ügylet létesítésekor kizártnak tekintették a vevő részéről a gabona valóságos szállítását. Ha a vevő ily körülmények közt a vételárt előre kifizeti, az ily ügylet semmi egyéb, mint vét'elszerződésbe burkolt kölcsönszerződés, melyből folyólag a kölcsönvevőt ellenszolgáltatáskép csakis oly kötelezettség terhelheti, amelynek teljesítését hitelezési ügyletnél a hitelező adósától követelheti. iG. 116/99.) 3. A szerencsejátékra alapított kifogás bíróilag érvényesíthető, ha a felek közt megállapodás jött létre, h. a foganatosítandó ügyletnél a megvett, illetve eladott áru valóságban át ne vétessék, a felek szándéka tehát csupán a tőzsdei árkülönbözet szerinti szerencsejátékra irányult. Az a kitétel, h. a váltó fedezetül szolgál az á la hausse vagy á la baisse kötött ügyletnek, egymagában véve nem állapítja meg a feleknek az Ügylet megkötésénél feliforgott azon akaratát, h. a termény tényleges szállitása kizárassék. A határidőre szóló terményadás-vételi ügyletekből származó kö\etelések bíróilag csak az esetben nem érvényesíthetők, ha az ügylet tárgyát képező termények tényleges szállitása a szerződő felek által már eleve kizáratott. Ily ügyleteknél azok a körülmények, h. a szerződő lelek gabonaügyletekkel kereskednek, h. az ügylet meg nem haladta kereskedői üzletkörüket és anyagi viszonyaikkal arányban állott, azt támogatják, h. tényleges szállításra irányullak. (752/98.) Annak meghatározása, h. a felek akarata a szerződés létesítésénél effektív ügyletre vagy pusztán árkülönbözetre irányult-e? jogkérdést foglal magában. (575/95.) A tőzsdei differentiális ügylet ebbeli természetét nem érinti az a körülmény, hogy a szerződésből a tényleges szállítás lehetségesnek mutatkozik. (612/98.) Az árukötésben nem lévén kifejezetten kizárva a tényleges szállítás, csupán a közvetítő ügynök tanúvallomásával, ha ezt az okirat tartalma támogatja is — a tisztán tőzsdei árkülönbözeti ügylet meg nem állapítható. (1012 98.) A tisztán tőzsdei árkülönbözetre irányuló és bíróság előtt nem érvényesíthető ügyletek ezen jellegüket nem vesztik el az által, h. lebonyolításuk alkalmával a felek összeszámoltak és h. az ezen Magyrir törvények. Kereskedelmi törvény 10