Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

8 Kereskedelmi törvény 12., 13. §§. áll oly toldásokkal élni, melyek a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgálnak. 1. Midőn valamely czég több nyelven szándékollatik jegyeztetni, a czég azonosságának szempontjából a "czég szövegének minden nyélven mindenekben egyezőnek kell lenni. (Bp. T. 4931/83.) Férjhez ment nőczégül férje és nem saját esaládi nevét tartozik használni. (Bp'. T. 541C/84.) 2. A K. T. nem zárja ki, h. a kereskedő, a kinek báru. a. helységben, de különböző helyeken több üzlete van, azok megjelölésére a 11-1."). §§. korlátai között különböző czégeket használjon. (Bp. T. 903^99.) 3. A ezég valódiságának elvéből következik, h. a kereskedő czég birtokosa személyének v. üzletének közelebbi megjelölésére szolgáló toldás is csak olyan lehet, mely a tényleges üzleti viszonynak v. a valóságnak megfelel (615/94.) A toldat csak olyan lehet, mely a K. T. 11. második bekezdésében megjelölt czélra és nem esetleg hirbajhászatra (reklám) szolgál. (Bp. T. 4305/92.) Egy harmadik személy keresztneve első betűjének a czégbe felvétele nem tekinthető oly toldatnak* mely folyamodó személye v. üzlete közelebbi megjelölésére szolgálna : ilv toldat a czégvalöság elvével ellenkeznék. (Bp. T. 874/83.) 4. Az üzlet közelebbi megjelölésére szolgáló toldatot a czégben foglalt név előtt is lehet használni. (Bp. T. 2555/78.) 5. Oly toldatnál, mely törvény szerint meg van engedve, de felesleges, lenyomat (stampiglia) is használható. (Bp. T. 2894/76.) A czég mellé felvenni kivánt toldat a czégjegyzékbe, mint a czég kiegészitő része és nem mint megjegyzés lévén bejegyzendő (Bp. T. 4894/92.), a czéghez csatolt oly czim, mely sem a személy, sem az üzlet közelebbi megjelölésére nem vonatkozik (p. ő. a »Hungáriához<<), a czégjegyzékbe be nem vezethető. (Bp. T. 4083/82.) 12. §. Ki valamely létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy örökösödés utján szerez meg, azt a volt tulajdonos vagy jogutódainak belegyezésével az addigi czég alatt az utódlást kifejező toldással vagy a nélkül folytathatja. 1. Ama körülmény, h. egy egész keresk. üzlet annak minden követelésével és tartozásával együtt eladatik, a vevőt az eladók beleegyezése hiányában nem jogositja arra, h. a korábbi czéget, utódlást kifejező toldattal használja. (829/84.) 2. »B. testvérek« czimü társas czég megszűnvén, a feloszlott közkereseti társaság tagjait képezett R. testvérek mindegyikének jogában áll tiltakozni az ellen, h. a másik testvér ezentúl ily toldással ellátott egyéni czéget: »R. József, előbb R. testvérek« használhasson. (653/85) 3. Be nem jegyzett czég átruházás tárgyát nem képezheti, sem szerződés, sem örökösödés utján: bejegyzése tehát utódlás czimőn nem kérhető. (Bp. T. 5028/78.) • 4. Csőd alatt álló egyén nincs jogositva megengedni, h. fennállott czégét más személy használhassa, még utódlást kifejező záradékkal sem. (Bp. T. 601/78.) Ha az előbbi czéget a meghalt czégtulajdonos örökösei az öröklésre mutató toldattal kívánják használni, bejegyzés előtt tartoznak igazolni, h. örökösökül bíróilag elismertettek. (Bp. T. 1743/77.) Nem engedhető meg a »K. Ign. fía« czég használata, ha kérelmező nem bizonyította, h. üzletét szerződés v. örökség utján szerezte meg s a volt tulajdonos v. annak örökösei az eddigi czégnek folytatásába beleegyeztek. (825/85) 13. §. A közkereseti társaság czégének, ha abban minden társtag neve nem foglaltatik, legalább 11. §. V. ö. : K. T. 551. §. — I,. : 1881 : XVII. l.-cz. 58. §. ; 1883 : XVIH. t.-cz.' a czimer használatáról.