Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 300—303. §§. 123 1. Abban az esetben, ha az ügylet megbízott útján köttetik, a megbízott megbízója számára sem szerezheti meg valamely áru tulajdonát, illetve az arra vonatkozó zálogjogot, ha a megbízottnak tudomása van arról, hogy a vétel, illetve bizományi vétel tárgyául szolgáló áru nem az eladónak, illetve bizományba adónak tulajdona és ilv esetben a K. T. 299. §-ban foglalt szabály szempontjából az ügyletet kötő 'megbízott rosszhiszeműségének az ügyletből származó jogviszonyokra vonatkozólag ugyanaz a hatálya van, mintha a megbízó maga volna rosszhiszemű. (349/99.)" 2. A 299. §-ban foglalt intézkedések csak részletekben történő eladásnál, de nem az esetben is alkalmazandók, ha a kereskedő egész üzletét ruházza át másra. (Bp. T. 1386/81.) 30©. §. Az előbbeni §. határozatai a bemutatóra szóló és a forgatható papíroknál az esetben is alkalmazást nyernek, ha azok eladása vagy elzálogositása nem kereskedő részéről történik. 1. Bemutatóra szólóknak tekintendők a közforgalomnak szánt olyan értékpapírok, melyek meghatározott személv nevére nincsenek kiállítva (189/84.) 2. Harmadik személyek irányában valamely névre szóló takarékpénztári betétkönyv tulajdona mindenkor azé, kinek nevére az kiállítva van. (4440 82) 3. Bemutatóra szóló értékpapír jóhiszemű birtokosa ellen nem tehető az a kifogás, h, a papír a kötelezett birtokából jogellenesen vonatott el. (2149/84.) A bemutatóra szóló papír kiállítója a papír birtokosa irányában minden egyéb feltevés vagy feltétel nélkül ígéri a kötelezettség teljesítését : a papír e tartalmánál fogva annak megszerzője a kibocsátásnak (emissio) körülményei iránt magának tudomást szerezni nem köteles, sőt inkább az ily tartalmú papír kiállítása által annak forgalomba hozatala és kibocsátása körüli veszélyt a kiállító vállalja magára s ehhez képest a bemutatóra szóló értékpapírok jóhiszemű birtokosa ellen oly kifogások nem emelhetők, melyek e papíroknak jogellenes forgalomba hozatalát tárgyazzák, valamint e papírok jóhiszemű birtokosai ellen éppen ugy, miként a rendeletre szóló papírok jóhiszemű birtokosai ellen egyáltalán' nem emelhetők oly kifogások, melyek nem az okiraton, vagy nem a papír birtokfisa és a kiállító közötti viszonyon alapulnak. (298/85.) 301. §. Ingóságoknál, bemutatóra szóló és oly papiroknál, melyek hátirat utján átruházhatók, továbbá kereskedelmi könyveken alapuló követeléseknél a zálogszerződés érvényességére, ha az kereskedelmi ügylet tekintetében keletkezik, a felek egyszerű megállapodása mellett egyedül a következő §§-ban megállapított feltételek szükségesek. 302. §. Ingóságoknál elegendő, ha a kézi zálog a hitelezőnek, vagy az ő részére egy harmadiknak átadatik. 1, Zálogjog megszerzéséhez ingóságoknál azok teltleges átadása szükséges. (Bp. T. 3615/78.) 303. §. Bemutatóra szóló papiroknál a zálogjog azok tényleges átadásával, oly papiroknál pedig, 301. 8. V. ö. : K. T. 302—308. §§. 302. g. V. ö. : K. T. 341., 312. §§. — L. : O. 1\ T. K. 451. 9*