Pap Dávid (szerk.): Kereskedelmi törvény. 1875. XXXVII. törvényczikk (Budapest, 1901)

Kereskedelmi törvény 266—269. §§. 109 zések betűszerinti érielme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál irányadóul. 1. A kifejezésre nem juttatott szándék a K. T. 203. rendelkezésének értelmében sem képezheti a birói méltatás tárgyát; (Győri T.Ű. G. 96/97.) 2<i<». §. A szerződés szavai közönséges értelmükben veendők, kivéve ha az érdekelt felek azt igazolják, hogy a használt kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban elfogadott más értelmet tulajdanitottak. Kétség esetében a szerződés szavainak oly értelmezés adandó, mely mellett az ügylet joghatálylyal bírhat. 1. »Rendezés» alatt a fizetés vagy máskénti teljes kiegyenlítés elvállalása értendő, i 1241/83.) 267. §. A cselekvények és mulasztások jelentőségének és joghatályának megítélésénél tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalomban elfogadott szokásokra és gyakorlatokra. 1 Keresk. szokásra v. gvakorlatra a bivóság esak akkor lehet tekintettel, ha a»fél arra a tárgyaláson hivatkozott. (Bp. T. II. <.. II 96.) 2. A keresk. forgalomban minden olyan kinyilatkoztatás, melynek ezélja. h. a hitelezőben megnyugvást keltsen a részben, h. az adós tartozása annak idején kiegyenhttétni fog. a nyilatkozó részéről a jótállás elvállalásának természetével bir. (II. (i. 63/97) 3. "Körülbelül" kifejezés az eladónak a keresk. szokás szerint arra ad jogot. h. a szerződési mennyiségnél 3 százalékkal többel v. kevesebbet adhasson át. (Bp. T. 3810/78.i 268. §. Kik oly ügylet által, mely részükről kereskedelmi ügyletet képez, egy harmadik irányában közös kötelezettséget vállalnak, egyetemleges adósoknak tekintendők, a mennyiben a hitelezővel történt megállapodásból ellenkező ki nem tűnik. 1. Az átruházott üzlet hitelezőjével szemben az üzlet átvevője és az üzlet átadója a 208. értelmében egyetemleges adósoknak tekintendők; 11470/!)().i 2. A 20.. illetve 20?. §-on alapuló egyetemlegesség a tőkén kivül csak az anyagi jogon alapülő járulékokra terjed ki. (748/94.1 26í>. §. A hitelezőnek jogában áll követelése végett az egyetemleges adósokat tetszése szerint mind azok közül többet, vagy egyet megtámadni; ha a kö866. 8- V. ö. : K. T. 3., 207. §§. 267. g. V. ö. : K. T. 1.. 200., 277., 281.. 288., 327., 334., 310.. 341., 3i:... 349.. 376., 377., 387., 397., 400., 347. §§. — L. : Az 1808: VI. t.-cz. 3. g. fi p. sz. a keresk. és iparkamara hivatása és kötelessége a helybeli kereskedelmi szokás-jogok felett bizonyítványokat kiszolgáltatni 268. §. 'V. ö. : K. T. 20., 209., 270. §§,