Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Képviselet. 67 agos meghatalmazó kötelezettségébe lép és a vele szerződött harmadik személy tőle mindazon kötelezettségek teljesítését követelheti, a melyeket az állítólagos meghatalmazó nevében magára vállalt; ebből következik, hogy a mennyiben a meghatalmazás nélküli meghatalmazó állítólagos meghatalmazottját valamely választott bíróságnak, a jelen esetben a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának, alávetette, eme kötelezettség a meghatalmazás nélküli meghatalmazottat is terheli és a vele szerződött fél ezen jogának érvényesítését is követelheti. (C. 86. jun. 28. 617. Dt. XV. 259.) W5 : XXXVII. t.cz. 62. §.: A közös haszon vagy veszteségre, egy vagy több kereskedelmi ügylet tekintetében keletkező alkalmi egyesülések, a jelen törvénynek a kereskedelmi társaságokról szóló határozatai alá nem esnek. Az ily egyesüléseknél, a mennyiben a felek szerződésileg máskép nem intézkedtek, a résztvevők egyenlő mértékben járulnak a közös vállalathoz ; a nyereség és veszteségben más megállapodás hiányában fejenként osztozkodnak. Azon ügyletekből, melyeket a résztvevők egyike harmadik személylyel köt, ennek irányában kötelezve és jogosítva ő lesz. Ha azonban a résztvevő a többiek nevében és megbizásából jár el, vagy ha a résztvevők közösen vagy közös meghatalmazott által szerződnek, a szerződő harmadik irányában egyetemlegesen jogositvák és kötelezvék. 1875: XXXVII. t.-cz. 90. §.: A társaság képviseletére jogosított minden egyes tag a társaság nevében mindennemű ügyletekre és' jogcselekvényekre, különösen a társaság ingatlan javainak elidegenítésére és terhelésére is felhatalmazottnak tekintetik. Azon ügyletek által, melyeket a képviseletre jogosított valamelyik tag a társaság nevében köt, jogosítva és kötelezve ez utóbbi lesz. Az, hogy az ügylet világosan a társaság nevében köttetett, vagv a fenforgó körülményeknél fogva a szerződő felek akarata szerint a társaság részére kötöttnek tekintendő, külömbséget nem tesz. 1875. XXXVII t.-cz. 91. §.: A társaságot az egyes tag jogügyletei nem kötelezik, ha tőle azon jogosítvány, hogy a társaságot képviselhesse, megvonatott (65. §. 4.), vagy ha ebbeli jogosítványa visszavonatott (66. §.); feltéve, hogy a kizárás vagy a jogosítvány visszavonása, ugy mint ezt a jelen törvény a czégvezetői jogosítvány megszűnésére rendeli (42. §.), kellően közzététetett. 1875: XXXVII. t.-cz. 92. §. : A társasági tag képviseleti jogának bármily korlátozása harmadik személyek irányában, joghatálylyal nem bir. 1875: XXXVII. t.-cz 93. §.: Bíróságok előtt a társaságot a képviseletre jogosított tagok mindegyike érvényesen képviselheti. A társaságot illető kézbesítések érvényességére elegendő, ha azok a képviseletre jogosított valamelyik tag kezeihez történnek. 5*