Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

54 Kötelmi jo<j. Állandó joggyakorlat, hogy akkor, midőn mindenik lel ellenében fen forog a törvénybe ütköző tilalom, sem az adott s/olgáltatás visszaadása, sem az igért szolgáltatás teljesítése birói uton nem követelhető s az ily megegyezésből származó igények sem egy, sem más irányban birói oltalomra nem számíthatnak. Ezen mit sem változtat az, hogy a követelésről nyilatkozat kiállíttatott, mivel az ebben foglalt kötelezettség jogalapja tiltott megállapodásból ketetkezett s azt jogérvénvessé az a körülmény, hogv arról okirat lett kiállítva, nem teszi. (C. 900. nov. 29. I. G. 443. M. 18334.) Szerződések érvénytelenítése csak azokban résztvevő szerződő felek vagy azoknak örökösei által követelhető. Harmadik személyek pedig, ha erősebb jogot vagy rosszhiszeműséget bizonyítanak, a szerződés érvénytelenítésére való tekintet nélkül érvényesíthetik jogaikat és különösen az ingatlanokra nézve a nélkül, hogy a harmadik személyek által szerzett nvilvánkönyvi jogok hatályon kivül helyezésére volna szükség. (C. 92. márcz. 9:7820/91. Dt. XXXII. 19. M. 713.) A semmiség egyes eseteit lásd az illető helyeken, különösen fent 24. sk. 11. V. ö. még a rabszolgák eladását tárgyazó szerződések semmissége tekintetében az 1K72 : IX. t.-cz.-be foglalt nemzetközi egyezmény, a közadós jogcselekvényeinek semmisségéről : 1881 : XVII. t.-ez. 6. a vaspályák felelősségére vonatkozó kikötések semmisségéről: 1874 : XVIII. t.-cz. 3. az úrbéri rendezés során felmerülő kikötések semmisségéről : 1871 : I.III. t.-cz. 21. 1871 : LIV. t.-cz. 11. §., 1873: XXII. t.-cz. 14. §., fent II. k. az illető helyeken: végintézkedés semmiségéről: 1876: XVI. t.-cz. 13. §., alább az örökjogi részben ; részvénvaláirás semmissége : 1875 : XXXVII. t.-czikk 151., 162. §§ 1883: XX V. t.-cz. 8. §. : Ha a büntető bíróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli, Ítéletében semmisnek nyilvánítja azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel; egyszersmind a megsemmisítés jogkövetkezményeit következőleg állapítja meg: 1. a hitelezőt illeti azon érték, melyet valósággal hitelezett ; 2. az adóst illeti azon vagyoni előny, melyet a valósággal hitelezett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek vagy az ő részére másnak a vagyonába juttatott és ezen vagyoni előny értékének, a teljesítés napjától számítandó 6°/o-os kamatai. A mennyiben a fentebbi pontok szerint visszatérítendő összegek megállapítása a hitelező részére többletet eredményez, ezen többlet erejéig, az eredeti követelés fedezésére szerzett biztosíték érvényben marad. 1896 : XXXIII. t-cz. 490. §. ; Ha a vádlott bűnössége valamely vele kötött jogügyletnek teljes vagy részleges érvénytelenségét vonja maga után, a büntető bíróság, a menynyiben ;i bizonyító eljárás eredménye erre biztos alapot nyújt, a jogügyletet egészben vagy részben érvénytelennek nyilvánítja és az ebből folyó jogkövetkezmények iránt is határoz. Házasság érvénytelenségét a büntető bíróság nem igaondhatja ki. A magánjogi igény tekintetében egyébként v. ö. az 1896: XXXIII. t.-cz. 6., 7. §§. ; 265. §. 1. pont, 486—493. §§. A házasság semmissége és megtámadhatósága tekintetében v. ö. fent I k. 402 -516. IJL Lásd még az 1896. márcz. 30-án 26,662. sz. B. M. rend. a gyámhatóságok által indítható házassági megtámadási perekben követendő eljárás tárgyában (1896. R. T. I. 1077.).