Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Szerződések érteimezése. 47 nyiben a közadós arra csődön kivül kötelezve lett volna. Ez eseten kivül a csődbíróság a feltétel valószínű bekövetkezéséhez képest, belátása szerint határoz a feletl, hogy a követelést kell-e és mily összegben biztosítani. Az egyik esetben ugy, mint a másikban a követelés csak azon arányiban érvényesíthető, a melyben a követelések a csődtömegből kielégíttetnek. 1881: XVII. t.-cz. 190. §. 2. bek. A felfüggesztő feltételhez kötött követeléseknek megfelelő összegek, a feltétel bekövetkeztéig, birói letétbe helyeztetnek, esetleg a 179. §. értelmében gyümölcsözőleg elhelyeztetnek. 1881: XVII. t.-cz. 197 §. Azon körülmény, hogy a járadékok vagy a feltételhez kötött követelések fedezésére szolgáló összegek a tömegre még vissza nem szálltak, a végfel osztás elhalasztására indokul nem szolgálhat. A csődbíróság azonban az ekként visszaszállható összegek iránt a végfelosztás alkalmával annyiban tartozik intézkedni, hogy meg állapítja azon hányadot, mely szerint az emiitett összegek a névszerint kijelölendő hitelezők közt annak idején felosztandók lesznek. A felosztás iránt a további intézkedések az érdekelt hitelezők fellépésére történnek. A szerződő felek között létesült jogviszonyra az, hogy a szerződés megkötésénél milyen feltevésből indultak ki, illetve, liogy mi képezte a szerződés létrejöttének indító okát'? csak akkor bírhat befolyással, ha mindez a felek részéről a szerződés megkötésénél, mint a szerződésnek feltétele lett megállapítva. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint azonban a palicsi kis korcsma bérlete iránt felek között megkötött szerződésnek nem képezte feltételét az, hogy Palicson a tényleges viszonyokhoz képest két korcsmánál több nem fog felállíttatni. É szerint az alperes bérfizetési kötelezettsége megállapításánál nem döntő a szerződő feleknek, a szerződésben feltételül ki nem kötött, a tényleges viszonyoknak változatlanságára alapított feltevése, mint a szerződés megkötésének indító oka. (C. 96. márcz. 18. I. G. 190. M. 12385 ) Hacsak magából az ügyletnek természetéből az ellenkező szükségképen nem következik, az a kérdés, hogy a szerződő felek mily feltevésből indultak ki, mi volt az indító ok a köztük létrejött kötelem létesítésénél, csak akkor jöhet tekintetbe az elvállalt kötelezettségnek a kötelezett részéről való teljesítésénél, ha az egyúttal mint feltétel kikötve is lett. (C. 97. febr. 12. I. H. 424. M. 14939.) A szerződés akkor feltételes, ha a szerződő felek akarata vagy a szerződés érvénve tétetik függővé egv jövendőbeli, bizonytalan eseménv bekövetkeztétől. ~(C. 99. okt. 13. I. G. 334.' .1. K. 900. 23. M. 1*7461.) VI. FEJEZET. A szerződések értelmezése. A szerződéskötés hiányai. 0** 9ík. §. : Az első részben (6. §.) a törvények értelmezése iránt felhozott általános rendszabályok a szerződésekre nézve is érvényesek. Különösen a kétes szerződés ugy értelmeztessék, hogy ellenmondást ne tartalmazzon és hatályos legyen.