Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)
32 Kötelmi jog. ilyen jogi szempont alá esvén, az már alapjában hatálytalan és érvénytelen volt. Következőleg azok a körülmények, melyekre az alperes a felebbezési bíróság ítélete elleni felülvizsgálati kérvényét kamatfizetési kötelezettségének a felperes lemondási nyilatkozatával szemben történt megállapítása miatt alapította, jelesül, hogy a honvédelmi miniszter rendeletének visszaható erő nem tulajdonítható stb. felperes nyilatkozatának már eredetileg érvénytelensége folytán, minélfogva az későbbi időpontban sem válhatott hatályossá, lényegtelenek. (C. 96. máj 8. I. G. 83. M. 12420.) A táblának a Curia által határozata alapjául elfogadandó ténymegállapítása szerint K. M. hitelnyerő a kölcsönügylet megkötése és a túlságos mérvű vagyoni előnyök engedése idejében a kereskedelmi czégiegyzékbe bevezetett építési vállalkozó volt — és a szóban forgó hitelügyleteket a foglalkozása körében kötötte meg. Minthogy pedig a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. t.-cz.) 3. §-a szerint kereskedőnek tekintendő, ki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik s e fogalom meghatározásának az idézett törvényczikk 258., 259. §-ai, valamint a Curiának e részben követett gyakorlata szerint, különösen az építési vállalkozó foglalkozása megfelel ; minthogy az 1883 : XXV. t.-czikk határozatai nem alkalmazhatók az olyan kereskedelmi ügyletekre, melyek bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők által köttetnek ; minthogy ezekből folyólag a tábla a törvénynek megfelelően határozott akkor, midőn a most idézett uzsoratörvény határozmányait a fenforgó esetre nem alkalmazta s ennélfogva vádlottat felmentette stb. (C. 902. jun. 10. 5C02. M. 20972.) A szerződés már kezdettől fogva törvény erejével biró és köztekintetekből tiltó szabályokba ütközött (turpis causa) és ezért érvénytelen volt, mert a dohányjövedékről, illetve a dohányegyedáruságról szóló szabályok 1. szerint a nyers és felgyártott dohány felett a kizárólagos rendelkezési jog az államot illeti meg és a 2. §. szerint az államnak fentartott eme kizárólagos jog folytán senkinek sem szabad az illetékes hatóság engedélye nélkül dohányt termelni, felhasználni vagy forgalomba hozni, stb. A dohánygyártmányok eladására vonatkozó szabályok szerint E egig a m. korona országainak gyáraiban készült, avagy dohányraktáraiól származó dohánynyal és dohánygyártmánynyal csak az kereskedhetik, illetőleg ily árukat csak az adhat el, a ki az eladásra az illetékes pénzügyi hatóságtól engedélyt nyert; továbbá a dohányárus a kincstárnak csak ideiglenesen logadott bizományosául tekintendő és az engedély személves jogosítványt képez, a melyet csak az engedélyes személyesen gyakorolhat, és annak más által kezeltetése, annak más részére való bármely ürügy alatti átengedése vagy bérbeadása a dohányárulási engedélytől* való elmozdítást vonja maga után. Egyrészről tehát 2. r. alperes a személyére nyert dohányeíárusítási engedélynek gyakorlását érvényesen az erre vonalkozó szabályok tilalma miatt bérbe nem adhatta, másrészről azt felperes bérbe nem vehette. (C. 901. jun. 21. í. G. 232. M. 18335.) 1883: XX V. t.-cz. 8. §. Ha a büntető bíróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli, Ítéletében semmisnek nyilvánítja azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel; egyszersmind a megsemmisítés jogkövetkezményeit következőleg állapítja meg : 1. a hitelezőt illeti azon érték, melyet valósággal hitelezett ; 2. az adóst illeti azon vagyoni előny, melyet a valósággal- hitelezett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek vagy az ő részére másnak a vagyonába juttatott és ezen vagyoni előny értékének, a teljesítés napjától számítandó 6%-os kamatai. A mennyiben a fentebbi pontok szerint visszatérítendő összegek megállapítása a hitelező részére többletet eredményez, ezen többlet erejéig, az eredeti követelés fedezésére szerzett biztosíték érvényben marad.
