Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

A szerződések alakja. 19 mint az a közjegyzői okiratra vezetett záradékból kitűnik, ezen okirat alapján a felperes javára be is kebeleztetett, mindazonáltal ezt az okiratot, illetőleg az abban foglalt jogügyletet érvénytelennek nyilvánítani, felperest a birtoklás átengedésére irányzott keresetével elutasítani, l.-r. alperes viszonkeresetének helyt adni és az előbbi állapot visszaállítását elrendelni kellett azért, mert kétségtelen tény az, hogy l.-r. alperes siketnéma s felperes •-észéről nem is állíttatik az, hogy mint ilyen tanításban és kiképzésben részesült volna és nincs bizonyítva, hogy l.-r alperes félre nem érthető jelekkel szándékát és akaratát' egy olyan jogügylet minden részletére és leltételere nézve, mint az A. a., kifejezni képes lenne. Esetleges fej- és kézmozdulatok a szóban forgó complicáltabb jogügylet megkötésénél a valódi akarat-kifejezésre elegendőknek nem tekinthetők, mert nincs meg a biztosíték :irra, hogy azok, kik a siketnéma akaratának tolmácsaiul szerepeltek, az ő akaratkifejezését megértették és az ügylet feltételeit és illetőleg azt, a mire az akarat elhatározásnak irányulnia kellett, vele kétségtelenül megértették volna. S a tanuk vallomásaiban arra sincs adat, hogy l.-r. alperes tolmácsai miként és illetőleg mi módon győződtek meg az ő akaratáról arra nézve, hogy az A) a. szerződés ugy és azon feltétel alatt köttessék meg, amint az a közjegyzői okiratba foglaltatott stb. (C. 92 márcz. 4. «R0»1 J. Sz. VI. 487. M. 657.) 1SS6 : VII. t.-cz. 22. §. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kivánlaük ; a) azon szerződéseknél, melyek a házasfelek mint [yenek közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák, akár a házasságra lépés előtt, akár azután köttettek: b) a házastársak és jegyesek között létrejött adásvevési, csere, életjáradéki, kölcsön, ingatlan dologra vonatkozó s 3 évnél hosszabb időre kötött bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, tartozás-elismerést tárgyazó jogügyleteknél, engedményeknél, valamint általában mindazon jogügyleteknél, a melyek által egyik házastárs vagy jegyes ingatlan vagyonának tulajdonjogát vagy haszonvételét bármily czimen a másikra átruházza; c) ugyanazon személyek közötti ajándékozásoknál ingatlanokra általában, ingókra pedig, a mennyiben az ajándéktárgy át nem adatolt. A házasfelek és jegyesek közötti jogügyletnek érvénytelensége esetében mindenik fél tartozik a másiknak azt, a mit tőle az érvénytelen jogügylet folytán kapott, visszaszolgáltatni, mire nézve azonban a házasfelek és jegyesek közt létiejölt magánokiratok egymással szemben sem birnak bizonyító erővel. 1886 VII. t.-cz. 23. §. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik továbbá : a) a házastársak és jegyesek között kiállított általános meghatalmazásoknál és b, a házastársak és jegyesek között váltóbeli kötelezettség vállalására, kölcsönvételre, tartozás elismerésére, ingatlan vagyon elidegenítésére vagy megterheltetésére, továbbá ingatlan vagyonnak visszteher melletti szerzésre és jogról való ingyenes lemondásra szóló különös meghatalmazásoknál. 1886 VII. t.-cz. 24. §. A 21. és 22. §§. intézkedései váltókra ki nem terjednek. 2*