Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

V állóképesség. 9 hatósági jóváhagyás hiányában való érvénytelensége miatt sikeresen csak a gondnokolt vagy gyámolt érdekében lehet megtámadni. (C. 99. iul. 18 I. G. 349. M. 16085. Budapesti tábla : Gondnokság alá helyezés hiányában az »együgyüség« hire magában véve a cselekvési képességtől meg nem foszt. Az ily személyek által kötött jogügyletek érvényeseknek tekintendők mindaddig, mig annak erőszak, tévedés vagy csel után való keletkezte be nem bizonyíttatik. (51156/85. l)t. XVI. 301. M 652.) A gondnokság alá helyezést megelőző elmebetegség, mint a szabad elhatározást gátló szerződési akadály, a szerződés megkötésekor arról tudomással nem birt jóhiszemű személyek irányában is kifogásképp sjkerrel érvényesíthető ugyan, a kifogást tevő gondnok azonban azt tartozott volna bizonyítani, hogy gondnokoltja az A) a. váltónak általa történt forgatása időpontjában szenvedett a szabad elhatározást kizáró elmezavarban. (C 90. márcz. 19. 1352/89. J. Sz. II. 549. M. 653.) Budapesti tábla : Való ugyan, hogy szerződés létesültének előfeltételét képezi a szerződők akaratának megegyezése s ebből folyólag akaratképessége is; való továbbá, hogy az akaratot az öntudat vezeti s teszi jogilag számbavehető akarattá : de másrészt maga a kisebb- vagy nagyobbfoku ittasság az öntudatot s vele az akarási képességet nem feltétlenül s nem minden egyénnél zárja ki, ennek megállapításához oly körülmények igazolása szükséges, melyekből az öntudat és az akaratképesség teljes hiánya következtethető. Helyesen emelte tehát ki az elsőbiróság, hogy felperesi tanuknak abbeli nyilatkozatára, hogy felperes az A) alatti szerződés kötése előtt sok szeszes italt ivott, a szerződés kötésekor pedig teljesen részeg volt. súlyt fektetni azért nem lehet, mivel a tanuk nem említenek oly körülményeket, melyek az öntudat és akaratképesség hiányára biztos és alapos következtetést engednének. — Curia: Hhagyja. (92. febr« ll. 677/891. Ü. L. 92. 10 M. 058.) Az a körülmény, hogy felperes a kereset tárgyát tevő adás-vevési s birtokátruházási szerződés kiállítása idejében oly elmegyengeségben szenvedett, melynél fogva ő általános s mindenki által felismerhető esztelennek tartatott, a kihallgatott számos tanuk egybehangzó vallomásával be van bizonyítva s miután a szakértő orvosok véleménye szerint is, a tanuk által bizonyított magatartásánál fogva felperes elmegyengesége valósággal feníorgott, kétségtelen, hogy azok a szerződések, me'yek ily állapotában állíttattak ki, szerződési képesség hiányánál fogva, kötelező erővel nem bírhatnak s ennélfogva ezeket hatályon kivül kellett helyezni. Az a körülmény, hogy felperes gondnokság alá nem helyeztetett, mint hozzátartozóinak mulasztása, felperesnek sem hátrányára nem szolgálhat, sem a szerződési képességét meg nem állapítja. (C. 96. 14. 235/95. M. 12411.) Valamely egyén cselekvőkénességének hiánya nem függ annak gondnokság alá helyezésétől s igy abban az esetben, ha az elmebetegségnek a szerződés megkötésekor fenforgására vonatkozó ténvek megállapíttatnak, a szerződés érvénytelen. (C. 901. Jun. 28. I. G. 237. M. 19545.) Specziális szerződő képességek. 1. Váltóképesség. 1876 : XXVII. t.-cz. 1. §. Szenvedő váltóképességgel bir mindenki, a ki terhes szerződéseket jogérvényesen köthet. Nem teljeskoruak szenvedő váltóképességgel csak az esetben birnak, ha önállóan ipart űznek. (1872 : VIII. 2) Nők, az 1874 : XXIII. t.-cz. 2-ik §-a által szabályozott teljeskoruság esetében is — a mennyiben önálló ipart nem űznek — csak a 24-ik életév betöltésével nyernek szenvedő váltókepességet. 1877 : XX. t.-cz. 7. §. : A kiskorúnak cselekvési képességére nézve fennálló jogszabályok, a mennyiben a jelen törvény változást nem állapít meg, érvényben hagyatnak.