Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tiltolt cselekmények. 151 sítve ; miért is az ily pénzas levél, ha rajta sérülés létezik, át nem vehető a nélkül, hogy az és az érték netaláni hiánya a postai közeg jelenlétében meg ne állapíttassék ; különben a kárért ő tartozik felelősséggel. (Dt. r. f. XV. 30.) Bpesti tábla: Felperes tanukkal bizonyította, hogy egy felöltője alperesnek »Abbazia« kávéházában elveszett. Tekintve, hogy az üzlet tulajdonosa üzletszemélyzetének az üzletkörében elkövetett mulasztásaiból eredt kárért a károsult harmadik személylyel szemben felelős, és ebből folyólag tekintettel arra, hogy alperes nem is állította, hogy kávéházában vendégei felső ruháinak megőrzésére szolgáló ruhatár lenne, alperes felperesnek az elveszett felső kabátot kártalanítani tartozik, amennyiben felperes bizonyítani képes, hogy kabátja alperes valamely alkalmazottjának mulasztása következtében veszett el, tehát akkor is, ha felperes ama perbeli állítását bizonyította, hogy felöltőjét az alperes üzletében alkalmazott pinczérnek megőrzés végett adta át. Curia : Hhagyja azért is, mert B. F. pinczér akkor, amidőn felperes felöltőjét átvéve, azt az igéretettette, hogy arról gondoskodni fog. nem saját felelősségére, hanem pinczéri alkalmazásában és az üzlet érdekében járván el, ennélfogva nevezett pinczérnek mulasztása következtében felperesnek okozott kárra nézve alperes kártérítése kötelezettsége helyesen állapíttatott meg. (91. jan. 29. 1001/90. M. 1385.) Pozsonyi tábla : Alperesnő mint vendéglős csak Olyan károkért felelős a hozzá szállt vendégek irányában, a melyeket vágy szándékosan vagy gondatlanság által okozott. C. : Hhagyja. (94. máj. 23. 11,467/93. M. 12558.) Budapesti jbg.: A jb. felp.-t keresetével feltétlenül elutasítandónak találta azért, mivel a fürdőigazgatóság a fürdőhelyiségekben mindenütt kifüggesztve levő azon felhívásnak, h. értéktárgyait és készpénzét a közönség helyezze el a pénztárnál, nem tett felp. eleget. Mulasztásának következménye gyanánt jelentkezik kára, mit elvtselni maga tartozik, mert a fürdőigazgatóság a fürdőbe vitt s a pénztárnál le nem tett pénzért nem szavatolhat, e tekintetben lett légyen a fürdő kabinja bármi módon felnyitva, lett légyen felp. pénze 380 írtnál több, vagy kevesebb, alp. marasztaíhatására nézve merőben közömbös. (94. ápr. 16. 4927/94.) Bpesti tábla : Helyben volt hagyandó az elsőbiróság Ítélete indokaiból és még azért, mert alp. a 2-/. a. csatolt hirdetmény tanúsítása szerint gondoskodott oly biztos helyiségről, a hol a fürdővendégek értéktárgyai megőriztetnek : e szerint alp. az óvintézkedés tekintetében mulasztást nem követett el; ha tehát felp. az értéktárgyak őrizetére kijelölt helyiséget nem vette igénybe, s a magával hozott pénzt nem helyezte oda, ebbeli mulasztásának és az ebből eredő károsodásnak önmaga az oka. — Curia: Helybenhagyatik azért is, mert a keresetben említett Sz.-Lukács fürdő oly nyilvános és nagy személyforgalomnak kitett hely, h. az oda egyesek által bevitt ingókért, ezek idegen személy által történt ellopása esetén, alperest felelősség nem terhelheti. (95. nov. 29. 6118/95. M. 12559.) Az élettapasztalattal nem ellenkezik, sőt azzal megegyez, hogy az üzletekben utazók az üzletükre vonatkozó okiratok és egyéb irományokat — különösen, ha azok nagyobb terjedelműek és mennyiségűek — ut; bőröndben viszik és tartják és ekként a vendéglősre vagy alkalmazottjaira bizott ilyen bőrönd elvesztéseért való felelősség megállapításához a külön átadás vagy figyelmeztetés jogilag megkivántatónak nem tekinthető. (C. 1905. június 27. I. G. 61.) O** 1317. §. Mennyire vállaltatik el a kárérti jótállás, nyilvános szállító intézeteknél, a külön rendszabályok határozzák meg. A posta felelősségéről v. ö. 1837. nov, 5. és 1838. nov. 6. lf. elhat* alapuló postatvt., az 1838. jun. 12. udv. kancz. rend.; 1901 : XXVII. t." czikkbe iktatott egyetemes postaszerv. 7., 8 cz. ; a távírda felelősségéről az 1850. távirdaszab. (1850. RGB1. 68. sz. 16 §., továbbá az 1875. LVI t.-czikkbe iktatott nemzetközi egvezm. III. cz.: a vasutak felelősségéről v. ö. 1851. nov 16. üzl. rdls. (1852. RGB1. 1.) 19. 1854. szept. 14. vasúti enged. tv. (1854. RGB1.238). 10. g. (a mely jogforrásokat az 1878. XX. t.-cz. VHI. cz. hatályosoknak elismer), továbbá K. T. 422.-433. §§-ait azokkal a módosításokkal, a melyeket az 1892 : XXV. t.-czikkbe iktatott berni egyezmény 5—7., 9., 10.,