Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

134 Kötelmi jog. felek kártérítési követeléseinek és az 1874: XXXV. t.-cz. és a jelen törvény értelmében kiszabott bírsá­goknak kielégítése után fenmarad, a bélyeg és illeték czimén a közjegyzőt terhelő kincstári követelések fe­dezetéül szolgál. Más követelés miatt a biztosíték csak a most érintett igényeket illető elsőbbségi jog sérelme nélkül foglalható le, kielégítés alá azonban ezen követelések csak az 1874: XXXV. t.-cz. 44—46. §-ok eseteiben kerülnek. Alp. felp.-nek felpuffadt állapotban levő tehenét megszúrta, és h. a szúrást oly rosszul alkalmazta, h. a tehénnek belső szervezetében halá­los sebet ejtett, s ennek folytán a kérdéses tehén el is hullott. Egyrészről tehát alp., habár jó szándékból, de a kellő szakismeret nélkül véghez vitt cselekvésével felp.-nek kárt okozván, másrészről az, h. a tehén a puffadt­ság következtében alp. műtéte nélkül is elhullott volna, kizárva nem lévén, de felp. is annyiban hibás lévén, h. ámbár alp. nem szakértő, mégis tehe­nének az alp. általi megszurást meg nem gátolta, jogos, h. a beállott kár­nak a felét ő szenvedje; ezeknél fogva az alsóbiróságok által helyesen megállapított 90 frtnyi kárösszeg felében, vagyis 45 írtban lehetett esak alperest elmarasztalni, s a perköltséget, miután mindkét fél részben nyer­tes, részben vesztes, kölcsönösen meg kellett szüntetni. (C. 92. okt.jl3. 204/92.) j Többeknek felelőssége. O** 1301r §i Valamely jogellenesen okozott kárért több személyek is lehetnek felelőssé, midőn közösen, közvetlenül vagy közvetve, csábítás, fenye­getés, parancsolás, segítés, eltitkolás s eff. által; vagy csak a rossznak megakadályozásárai különös kötele­zettség elmulasztása által is, ahhoz járultak. Ilyen különös kötelezettségek : az erdei tüz eloltására stb. iránvuló kötelesség (1879: XXXI. t.-cz. 10., 109. §§.): a szándékolt felségsértés felje­lentésére irányuló kötelesség (1878 : V. t.-cz. 135.'§.) ; a rendőrség hivatali kö­telességeiről (Í881 : XXI. t.-cz. 2. §., 1. alább), valamint általában a köztiszt­viselők ily irányú kötelességei. A bűnpártolás tekintetében v. ö 1878: V. t.-cz. 374—378. §§. ; foglyok megszöktetése : u. o. 447., 448. §§. ; részesség (felbujtó, bűnsegéd): u. o. 69—74. §§.; orgazdaság: u. o. 370—373. §§. Tisztviselő nem vonható felelősségre a törvényellenes cselekvésért sem, ha illetékes meghagyásból cselekedte : 1886 : XXI. t.-cz. 90., 94. I 1886 : XXII. t.-cz. 87. §. 1876: XIII. t.-cz. (cselédtörvény) 38. §. : A cse­léd mindazon károkért, melyeket gazdájának rossz­akarat, hanyagság, vagy vigyázatlanságból okozott, kártérítéssel tartozik. 39. §.: Köteles a cseléd társai­nak hűtlenségét gazdájának azonnal feljelenteni, mit elmulasztván, felelőssé lesz mindazon károkért, melyek feljelentése esetén kikerülhetők lettek volna s melyek a

Next

/
Thumbnails
Contents