Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Tiltott cselekmények 123 Szakértő gondosságának elmulasztása. O** 1299. §. Ki valamely hivatalt, művészetet, iparüzletet, vagy kézművességet nyilván követ; vagy ki szükség nélkül önkényt oly ügyletet vállal magára, melynek kivitelére sajátszerű műismeretek, vagy nem közönséges szorgalom kívántatik, ez által azt tudatja, hogy a szükséges szorgalomra, és a megkívántató nem közönséges ismeretekre magát képesnek hiszi; ezek hiányáért tehát felelős. De ha az, ki az ügyletet reá bizta, annak tapasztalatlanságát tudta; vagy közönséges figyelem mellett tudhatta, akkor a hiba egyszersmind ez utóbbit is terheli. O** 1300. §. A szakértő akkor ís felelős, ha jutalomért, művészetéhez vagy tudományához tartozó ügyekben, hibából ad káros tanácsot. Ez eseten kivül a tanácsadó csak oly kárért kezeskedik, melyet tanácsadásával másnak tudva okozott. Az orvosok műhibái felett az igazságügyi orvosi tanács mond véleményt : 1890: XI. t.-cz. 2. §. A szakképzettséget igénvlő foglalkozástól büntető uton való eltiltás tekintetében v. ö. 1878: V. t-cz. 60., 291., 310. §§. ; 1879 : XL. t.-cz. 25. §. ; lásd még: lb84 : XVII. t.-cz. 155. §. V. ö. 1893 : XXVIII. t.-cz., az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről, a mely törv. megszabja a munkaadók által a balesetek elhárítása és az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének megóvása érdekében teendő intézkedéseket, a törv. azonban az abban előirt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása alapján csak btőjogi felelősséget statuál (37—39. §§.). magánjogi felelősséget kifejezetten nem! állapít meg, a gyakorlat azonban e törvény alapján marasztalja a munkaadót a munkást ért balesetért kártérítésben. A BTK. 291. §-a szerint, ha a halál az azt okozónak hivatásában vagy foglalkozásában való járatlanságból, hanyagságból vagy azok szabályainak megszegéséből származott 3 évig terjedhető fogházzal" és 200 — 4000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Azonfelül a bűnösnek talált személyt, azon hivatás vagy foglalkozás gyakorlatától végképpen vagy határozott időtartamra eltilthatja és a gyakorlat isméti megengedését ujabb vizsgától vagy a kellő képzettség megszerzését igazoló más bizonyítéktól teheti függővé. —Hasonló rendelkezést tartalmaz a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés esetére a BTK. 310. §-a (3 hótól 1 évig terjedhető fogházés 400—1000 K-ig terjedhető pénzbüntésselj. Gondatlanságból okozott halál esetén a megölt által eltartandók, testi sértés esetén a sértett javára megfelelő kártérítés (esetleg évi járadék alakjában) Ítélendő meg. (BTK. 292., 311- §§•) A gyógyszertár tulajdonosa és kezelője nem okleveles segédszemélyzetének a gyógyszerészet körébe vágó működésért, úgyszintén a gyógyszerek jó minőségéért, tisztaságáért és helyes kiszolgáltatásért büntetés terhe alatt felelős. Okleveles segédek saját működésükért első sorban maguk felelősek. (1876: XIV. t.-cz. 125. §.) Az alkuszok, kik a jelen törvényben megállapított kötelességeiket megszegik, vagy azokat elhanyagolják, a feleknek az ebből eredő kárért felelősek. (K. T. 545.)