Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Felmondás. 105 XII. FEJEZET. Felmondás. 1881 : XVII. t.-cz. 22. §. : Bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, melyeket a közadós kötött, a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg lép a közadós helyébe. Ha a közadós a szerződést mint bérlő vagy haszonbérlő kötötte, jogában áll ugy a tömegnek, mint a másik szerződő félnek a szerződést a törvényes, ilyenek hiányában pedig a szokásos határidő megtartása mellett és a netaláni kártérítési igények sérelme nélkül, bármikor felmondani. Ha pedig a közadós a bérleti vagy haszonbérleti szerződést mint bérbeadó kötötte, a szerződésileg kikötött időtartamon változás nem történik; de a szerződés felbontására nézve a bérleti vagy haszonbérleti tárgynak a tömeggondnok által szabad kézből történt eladása a birói árverés joghatályával bir s a bérlő a bérletet a szokásos felmondási idő, a haszonbérlő pedig a haszonbérelt jószágot a gazdasági év leteltével elhagyni köteles. A fentebbi intézkedések által a felek azon jogán, melynél fogva a bérbe vagy haszonbérbe adott dolog rongálása, vagy annak nem használhatása miatt a szerződés felbontását követelhetik, változás nem történik. 1881 : X VII. t.-cz. 2k. §. : A szolgálati viszonyt, mely a közadóssal mint szolgálatadóval köttetett, a felek mindegyike felmondhatja. A felmondás idejét, ha az törvény vagy szokás által meghatározva nincsen, a felek bármelyikének kérelmére a csődbiróság határozza meg. 1875 : XXXVII. t.-cz. 98. §. : A közkereseti társaság feloszlik : 8. ha a bizonytalan időre kötött társasági szerződés valamelyik tag által felmondatik. 1875 : XXXVII. t.-cz. 99. §. : A bizonytalan időre kötött társasági szerződés felmondásának egyes