Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

102 Kötelmi jog. Ez esetben az eladó jogosítva van a lejárat utáni •yolezadik naptól számítandó 15 napon belül az értékpanirt az 1875. évi XXXVII. t.-ez 352 §a szerint eladni, illetőiéi a tőzsdei árfolyamban megtartani. Az eladott, illetőleg a tőzsdei árfolyamban megtartott értékpapír árából a hátralékos rész­letek az eladó javára levonatnak ; a ki azonban az esetleges hiányt pótolni nem tartozik. Az értékpapír eladásáról vagy megtartásáról a vevő ajánlott levél utján haladéktalanul értesítendő. 7X8.7: XXX/. í.-cz. 10. §. : A 8. és 9. §§-ok határozatai­tól eltérő megállapodások joghatálvlval nem birnak. 788/ : XV//. t.-cz. 23. 8.: Ha a közadósnak a bérlet, vagy haszonbérlet tárgya a csődnyitás elótt még át nem adatott, a másik fél a szerződést ül elállhat, mintha az meg sem köt­tetett volna. Dijiigvletek adóköteles volta tekintetében elállás esetén v. ö. 1900­XI. t.-cz. (>. g". 3. bek. A szerződéstől való elállás nem csak határozott akaratkijelenlés által, hanem oly tényekben is nyilvánulhat, melyek az akaratnak arra iránvozása iránt mi' kétséget sem hagvnak fel. ('('.. 902. szent 24 G. 394. M. lk"3 Felén luli sérelem (Laesio enormis s. laesio ultra dimidium.) O*** 93b. §. Ha a kétoldalú ügyleteknél egyik fél, annak, a mit a másiknak adott, közönséges érték szerint még csak felét sem kapta meg; a törvény a sértett félnek azon jogot adja, hogy megszüntetést és az előbbi állapotban) visszahelyezést követelhessen. De a másik lelnek hatalmában áll az ügyletet az által fentartani, hogy ha kész a hiányt a közönséges értékig kipótolni. Az értékbeni aránytalanság az ügy­kötés időpontja szerint határoztatik meg. O*** 935. §. : Ezen jogorvoslatnak nincs helye, ha valaki arról világosan lemondott, vagy ugy nyi­latkozott, hogy a dolgot bizonyos előszeretetből tend­kivüli becsben veszi által; ha mind a mellett, hogy a valódi érték előtte tudva volt, az aránytalan becsre mégis reá állt ; továbbá, ha a személyek viszonyánál fogva azl vélelmezheti, hogy részint terhes, részint visztehernélküli vegyes szerződést akartak kötni; ha a tulajdonképi érték többé ki nem tudható; végtére, ha a dolog a bíróság által árvereztetett el. 0*** 1060. §. Ezen eseten kivül az adásvevés, mind az eladó, mind a vevő által, csak a felén tuli

Next

/
Thumbnails
Contents