Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Kötbér. 95 vásárra szóló szerződésben foglaltatott, hanem arra nézve a feleket rendes perutra utasítja. Kötbér kikötésének semmissége házasságkötésnél : v. ö. 1894 : XXXI. t.-cz. 2. §. V. ö. még : 1875. decz. 15. 18787. sz. KM. rend. Kövecsszállításnál a határidő meg nem tartása miatt lerovandó késedelmi kötbér igazságos kiszámítása tárgyában. Ha felperes valamelyik esedékes kamatfizetési késedelemnél nem is élt az őt megillető joggal, ez által kötbér követelési joga csak a korábbi mulasztás esetére, de a későbbiekre meg nem szűnt, illetve a kölcsönkötvényekben erre nézve tett kötelezés joghatálya el nem enyészett. Alpereseknek a miatt emelt panaszuk, hogy mellőztetett az a jogszabály, hogy abban az esetben, ha a szerződés utólagos teljesítése a jogosított által a kötbér iránti igény világos fentartása nélkül elfogadtatott, kötbér nem követelhető, alaptalan, mert e jogszabály oly önálló szerződéseknél áll fenn, a melyeknél a szerződési viszony lebonyolítása, illetve megszüntetése nemcsak teljesítés, hanem más módon is "helyet foglalhat : de nem lehet azt alkalmazni oly esetekben, midőn a kötelezett fél kötelme alól csak teljesítés által szabadulhat, jelesül, ha kamatfizetési kötelezettségnél, mely járulékos természetű, az köttetik ki, hogy a kamatfizetésnél előjövő késedelmezésnél kötbér fizetendő. A kettő közötti különbség kitűnik abból, hogy a kamatfizetés iránti kötelezettség nem függ attól, ha vájjon az illető kötelezett fél a szerződést teljesíteni kivánja, avagy pedig magát a teljesítés alól kötbér és esetleg kartérítés fizetése által kivonhatja, mert a kötelezett a kamatot kikötés esetén tartozik megfizetni; e részben áll az a jogszabály, hogy ha valamely kötelezettségnek kellő időben való teljesítésére köttetett ki kötbér, a teljesítés követelhetése mellett kötbér is követelhető, ily esetben az által, hogy a jogosított fél a késedelmes teljesítést elfogadja, még hallgatag a kötbér követelés iránt lemondottnak nem tekinthető, s ahhoz, hogy kötbér iránti igényét érvényesíthesse, késedelmes teljesítés elfogadása mellett nem szükséges külön kijelenteni, hogy eziránti jogát külön fentartja. Alpereséknek az a panasza, hogy megsértetett az 1877 : VIII. t.-cz. 2. §-ában foglalt az a jogszabály, hogy valamely kölcsöntőke után 80/n-nál magasabb kamat nem követelhető, megállható alappal nem liir; mert az idézett 2. §. a kölcsönösszegekre nézve ugyan ekként intézkedik, de a felebbezési bíróság a most jelzett jogszabályt meg nem sértette, mivel az általa megítélt kötbér a tőkeösszeg 1%-át képezi, ezt hozzáadva a kötvényekben kikötött 67„ kamatokhoz, az összes szolgáltatás 7%-ra megy és ha a félévenkint utólagosan fizetni kötelezett kamatoknál mindkét félévben késedelmes fizetés történik, kétszer véve is az 1% kötbért, a két rendbeli kötbér és a kamat együtt a törvényben meghatározott legmagasabb kamatlábat, a 8%,-ot meg nem haladja. A most előadott okokból folyik, hogy az a panasz sem alapos, hogy mellőztetett az a jogszabály, mely szerint, ha a kötbér túlságosnak jelentkezik, az a bíróság által megfelelő összegre leszállítható . . . (G. 97. szept. 21. I. G. 204. M. 14949.) Alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság elmulasztotta alkalmazni az 1877 : VIII. t.-cz. 2. §-át, mely szerint a tőke után követelhető melléktartozás, melybe a kötbér is beszámítandó, 8%-nál magasabb nem lehet, mert a hivatkozott törvény csak a tőke után a hitelező által kikötött kamatra és melléktartozásra és nem a szerződésnek nem vagy nem kellő teljesítése esetére önállóan kötelezett kötbérre vonatkozik s igy a jelen esetben, a hol az 1000 frt kötbér nem felperes által alperesnek átadatott 1000 frt biztosítéknak melléktartozása vagy járulékaként, hanem attól függetlenül az alperes által felperes irányában vállalt szerződési kötelezettség biztosításául köteleztetett, nem alkalmazható. (C. 97. máj. 4. 1. G. 71. M. 14951.) Nem ütközik az általános jogelvekbe, hogy a szerződési kötelezettségek biztosítására letett óvadéknak kötbér jellege szerződésileg kiköttessék. (C. 98. ápr. 19. I. G. 44 Dt. h. f. XII. 28. M. 16142.) Bpesti tábla : Kötbér után kamat egyáltalában nem jár, tehát az a kötbért képező kereseti tőke után még a kereset beadásától sem Ítélhető meg. (6384/90.) — Curia : Hhagyja. (92. jan. 21. 217/91. J. Sz. VI. 451.) A kereset tárgyát képező 26 frt 16 kr. tőkeköveteléshez képest a felperes által követelt kötbér mennyisége túlságos lévén, azt a másodbiróság