Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

Foglaló. 91 Visszaadandó a foglaló akkor is, ha a szerződés a felek kölcsönös elállása, vagy egyéb ok miatt megszűnik. 1875 : XXXVII. t.-cz. 227. §.: Egyéb megállapodás vagy eltérő kereskedelmi szokás hiányában az, kinek vétkessége miatt a szerződés nem teljesíthető, az adott foglalót elveszti a kapott foglalót pedig kétszeresen visszatéríteni tartozik. A szerződésszegő e mellett a másik félnek mindkét esetben a foglaló összegét meghaladó kárt is megtéríteni köteles. A cselédszerződés körében adott foglaló tekintetében v. ö. 1876. évi XIII. t.-cz. 15., 16., 18., 21., 22., 23., 25. §§., alább a szolgálati szerződést tárgyazó részben ; v. ö. továbbáj: 1898:11. t.-cz. 11. §., ugyanott. A jogtudomány elveivel is megegyező hazai jogunk szerint foglalónak csak oly pénzösszeg vagy egyéb vagyoni érték tekintendő, mely a szerződés létrejöttének jeléül és e mellett a szerződésbeli teljesítés biztosításául is a szerződés megkötésekor tényleg átadatott; miből következik, hogy oly megállapodásból, melyben a foglalónak csak jövőben leendő átadása köttetett ki, a foglalónak átadására bíróilag érvényesíthető követelés nem származik. (C. 97. decz. 30. I. G. 392. M. 14947.) Az, hogy bizonyos szerződésileg fizetni kötelezett összeg foglalónak tekintessék-e, nem a szerint állapítandó meg, hogy a felek azt foglalónak czimezték-e vagy nem, hanem ahhoz képest, hogy a szerződés tartalma szerint bir-e valóban az összeg foglaló minőségével ; ennélfogva oly öszszeg, mely a szerződésben ugyan foglalónak neveztetik, de melyre nézve egyúttal kiköttetik, hogy az "a részletenként szállítandó áru vételárába a szállított részletek arányában részletenként betudassék, nem bir a foglaló minőségével, haDem csak vételár előleg, anticipált teljesítés, miért is a foglalóra nézve fennálló elvek ez esetben nem alkalmazhatók. (Lfi. 8224. 78. Dt. r. f. XXII. 68.) A vételár-előleg nem esvén a foglaló fogalma s joghatálya alá: ennélfogva a vevőt terhelő szerződésszegés esetében az eladó nincs jogosítva arra, hogy a vételár-előleget mint ilyent visszatartsa, hanem csak beigazolt kára czimén s erejéig ; az eladót terhelő szerződésszegés esetében pedig viszont a vevő nincs jogosítva arra, hogy a vételár-előleg mint ilyennek kétszeres visszatérítését követelhesse, hanem szintén csak beigazolt kára czimén s erejéig léphet fel igénvével. (C. 1784/82. Dt. III. 11.) — Azonos: Curia : 91. jan. ü3. 1089. (Ü. L. 91."7.) Midőn valamely szerződés megkötése után az egyik szerződő fél a a szerződés megkötése jeléül felvett foglalót megkétszerezve visszaadja és a szerződéstől való ellátását kijelenti, a másik fél pedig a foglaló kétszeresét megtartja és sem azt nem'igazolja, hogy az határozott akarata ellenére lett nála hagyva, sem azt haladéktalanul birói letétbe nem helyezte: akkor a másik fél hozzájárulása az elláláshoz beigazoltnak tekintendő és ő a szerződés teljesítését többé nem követelheti. (C. 92. nov. 8.10739. M. 6677.) Ha a szerződés részben teljesíttetett és az adott foglalónak egy részét a részbeni teljesítés alkalmával szállított áru vételárába betudták : ez által a kapott foglalónak megmaradt része foglaló természetétel nem vesztette, hanem továbbra is a szerződés teljesítésének biztosítékául szolgál. — A ki a másik fél szerződésszegése folytán a kapott foglalót meg akarja tartani, nem köteles a másik szerződő fél irányában semmi joglépést sem tenni és reá nézve a K. T. 352. §-a nem alkalmazható. (C. 90. nov. 438. J. Sz. IV. 22.) A foglalóra irányuló per — bár a foglaló, a mennyiben kár okoztatott, egvuttal kártérítési egvenérték is — nem kártérítési per, mivel arra, hogy az egyik szerződő fél a" K. T. 276. §-a értelmében a körülményekhez képest az adott foglaló elvesztését vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítését a másik szerződő féltől követelhesse, szenvedett kárának igazolása nem kívántatik. (C. 130/84. Dt. IX. 291.) A foglaló összegét el nem érő, illetőleg azt meg nem haladó kár az adott foglaló elvesztése vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítése által teljesen kiegyenlítettnek tekintendő, minthogy a foglaló kettős természeténél fogva egvrészt ugvan büntetési jelleggel bir, de másrészt, a mennyi-