Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

80 Kötelmi jog. bői az ügyvédi képviselet kizárható a nélkül, hogy ez által az idézett törvényszakasz rendelkezései megsértetnének. Sőt az ipartörvény 141. g-ával megokolhatónak vélte hivatali elődöm az ipartestületi békéltető bizottságok alapszabályainak fentebb érintett rendelkezését, mert az idézett törvényszakasz negvedik bekezdése szerint a békéltető bizottság mindenekelőtt a lelek kibékítését kísérli meg, ez pedig csak akként eszközölhető, ha a felek személyesen megjelennek, s minthogy a kibékülés kizárólag a felek s zemélyes véleményén alapszik, ennél idegen befolyás érvényesítésének helye nem lehet. E felfogás mellett is kétségtelen volt "azonban, hogy ha valamelyik fél a tárgyalásnál ügyvéd kíséretében jelenik meg, az ügyvéd jelenléte nem kifogásolható, hanem annak csupán a tárgyalást esetleg zavaró közreműködése tiltható el, továbbá ha valamely fél a békéltető bizottságnak tevékenységét Írásbeli ügyvédi meghatalmazással és ellenjegyzéssel ellátott beadványban kéri, a beadvány elintézéséről az ellenjegyző ügyvéd is értesítendő. Nem lehet tagadni, hogy az eddigiekben ismertetett álláspont mellett egészen a békéltető bizottságok tetszésétől függ, hogy helyt adjanak-e a fél képviseltetésének vagy sem, s hogy különösen annak "megállapítása, hogy az egyik, vagy a másik fél ügyét személyesen képviselni csakugyan nem képes-e, nem ritkán nehézségekbe ütközik. Megeshetik például, hogy egy tájékozatlan iparos-segéd áll szemben tapasztalt és széles látókörű munkaadójával. Ez esetben az utóbbi, ha egyébként normális tehetséggel rendelkezik is, a védekezés tekintetében úgyszólván tehetetlen lehet a másik tapasztaltabb, szélesebb látókörű féllel szemben, s ha ily esetben az ügyvédi képviselet az illetőnek meg nem engedtetik, ez által esetleg igen hátrányos helyzetbe kerülhet ellenfelével szemben. Megtörténhetik az is, hogy például a munkájából kilépett segéd a békéltető bizottság székhelyétől távol esetleg alkalmazást nyerhetne, de azt nem meri elfogadni attól való félelmében, hogy a békéltető bizottság az előtte folyamatban levő ügyében ügyvéd által való képviseltetését, a békéltető bizottsági alapszabályok 14. §-ára való hivatkozással, esetleg nem engedné meg. A gyakorlati életben nagy számmal előforduló hasonló esetek egymagukban is minden esetre a mellett szólnak, hogy az ügyvédi képviselet megengedhetősége tekintetében fennálló bizonytalanság megszüntettessék az által, hogy — a hivatali elődöm által elfogadott fenti álláspont megváltoztatásával — az ügyvédi képviseletnek a békéltető bizottságok etőtt minden esetben hely engedtessék. Annyival is szükségesebbnek találom ezt, mert uz ipartörvény oly rendelkezést, mely az ipartestületi békéltető bizottságok előtt az ügyvédi képviseletet kizárná, nem tartalmaz s mert a feleknek kétségkívül" igen nagy korlátozását képezi, ha akkor, a midőn ennek szükségét lálják, ügyvédet nem alkalmazhatnak. De főképpen az a körülmény is kívánatossá teszi az ügyvédi képviselet megengedését, hogy megeshetik, miszerint a fél a hozott határozattal nincsen megelégedve s igényeinek érvényesítése czéljából a rendes bírói ulra kénytelen fordulni, a hol úgyis ügyvédet kell képviseletével megbíznia. Természetesen oly esetekben, a midőn a fél a személyes megjelenésben betegség, távoli tartózkodási helv, vagy egvéb okok miatt nincs gátolva s a képesség iá megvan benne arra, hogy ügyét személyesen előadhassa, az ipartestületi békéltető bizottságoknak jogukban all. az ipartörvény 141. §-ának negyedik bekezdésére való tekintettel, ügvvédi képviselet mellett is, a fél személyes megjelenését kívánni, hogy ez által az idézett törvényszakasz rendelkezéseihez képest minden esetben előzőleg a felek kibékítését megkísérelhessék. Az ipartestületi békéltető bizottságok alapszabályainak az alapszabály-minta 14. §-ával egvező azon rendelkezése tehát, miszerint: smegbizás csak az esetben engedtetik meg, ha igazoltatik, hogy az illető fél személyesen éppen nem jelenhetett meg. vagv ügyét személyesen képviselni nem képes«, olyképpen' értelmezendő, miszerint a fél személyes megjelenésének pótlására, helvettesítésére csak a jelzett két esetben adható megbízás, annak azonban minden esetben hely adandó, hogy a felek ügyük védelmével ügyvédet bizhassanak meg s a szabálvszerü meghatalmazással ellátott ügvvéd a békéltető bizottságok előtt ügvfele érdekében eljárhasson. Más szóval a békéltető bizottságok előtt folvamatban levő vitás ügyekből folyólag a szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd ügyfele képviseletében minden esetben eljárhat, az ügvvéd általi képviseltetés azonban csak akkor menti fel a felet a személyes meg-