Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. III. kötet (Budapest, 1906)

76 Kötelmi jog. Az, a ki az 1. vagy 2. pont alapján mint meghatalmazott fellép, ha kitűnik, hogy a féllel a meghatalmazásra jogosító viszonyban nem áll, 100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. Az e tárgyban hozott végzés ellen külön felfolyamodásnak van helye, mely fölött a másodbiróság végérvényesen határoz. Kiskorúak és gondnokság alatt levők, a kik a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetnek, mint felperesek törvényes képviselőjük mellőzésével személyesen felléphetnek. Személyesen megidézhetők a kiskorúak és gondnokság alatt levők az általuk bérbe vett lakásnak vagy üzlethelyiségnek visszabocsátása iránt indított sommás perekben. A személyesen megjelent fél élőszóval vallhat meghatalmazottat, a mi jegyzőkönyvbe veendő. Ezen eseten kivül a meghatalmazás közokirattal, hitelesített vagy az 1868 : LIV. t.-czikk 167. és 168. §-ainak megfelelően kiállított magánokirattal igazolandó. Külföldön kiállított meghatalmazás közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalandó. 1893: XVIII. t.-cz. 8. §. : Ha az eljárás megindításakor vagy annak folyamában az tűnnék ki, hogy valamely fél, a ki önképviseletre jogosítva nincs, törvényes képviselőjének mellőzésével lépett fel, vagy idéztetett perbe: a bíróság erről az eljárás félbeszakításával mind a feleket, mind a törvényes képviselőt, utóbbit azzal értesíti, hogy jogában áll az egyidejűleg kitűzendő határidő alatt a megelőző perbeli cselekmények jóváhagyása mellett az eljárás folytatását kérni. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha mint törvényes képviselő olyan személy lépett föl vagy idéztetett perbe, a ki az önképviseletre nem jogosított félnek nem törvényes képviselője. Ha az, a ki a fél helyett mint meghatalmazott fellép, ebbeli minőségét nem igazolja, a bíróság nyomban kihirdetendő végzéssel a meghatalmazás utólagos igazolására, meg nem hosszabbítható és rendszerint 8 napnál tovább nem terjedhető határidőt tüz ki s e