Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Államszerződések a szab. és védjegyűit, tárgyában 813 nak vágy mintának hitelesített utánzatát vagy rajzát; vagy a ínyiben a mustra vagy minta bepecsételve tétetett volna le; vagy a mustra-jegy­zéknek hitelesített kivonatát, a melyből a gyári vagy iizleti szám kive­hető, vagy pedig a német birodalmi Értesítő (ReichsiAnzeiger) azon pél­dányát, melyben a bepecsételve letett mustra vagy minta szabályszerűen ki van hirdetve; b) az illető használati mustrának a használati mustra-lajstromba történt bejegyzéséről, illetve a mustrának vagy mintának a mustra-jegy­zékbe történt bevezetéséről szóló igazolványt; vagy a használati mustra­lajstromnak, illetve a mustra jegyzéknek hiteles kivonatát; vagy végre a német birodalmi Értesítőnek azon példányát, melyben a használati mus­trának a használati mustra-lajstromba, vagy a mustra1 avagy mintának a mustra-lajstromba történt bejegyzése ki lett hirdetve; c) a használati mustra, vagy a mustra, avagy minta bejelentésének napját kimutató igazolványt, a mennyiben a használati mustra-lajstrom­nak vagy a mustra-jegyek kihirdetését magában foglaló és ezen adatokat tartalmazó német birodalmi Értesítőnek példánya be nem csatolta­tott volna. IV A védjegyek bejelentésénél: a) a német birodalomban bejelentett védjegy hitelesített pél­dányát; b) az ezen védjegynek a védjegy-lajstromba történt bejegyzéséről szóló igazolványt vagy az emiitett bejegyzést kihirdető német birodalmi Értesítő példányát is; c) a védjegy bejelentésének napját kimutató igazolványt, a meny­nyiben az ezen adatot kimutató német birodalmi Értesítő példánya nem csatoltatott volna. A német császári szabadalmi hivatal által nyomtatásban kiadott szabadalmi okmányokat vagy a német birodalmi Értesítő példányait nem szükséges még külön hitelesíteni. Az igazolványok a bejelentések elfoga­dására hivatott hatóság (császári szabadalmi hivatal vagy bíróság) által állítandók ki és a német birodalommal 1880. évi február hó 25-én kötött hitelesítési szerződés (1880. évi XXXVI. t.-cz.) 1. czikke és 4. czik­kének c) pontja értelmében további hitelesítést nem igényelnek. Ezen rendélet kihirdetése napján lép hatályba. 15. Olaszország. 1892: VI. TÖRVÉNYCZIK K, az Olaszországgal 1891. évi decz. 6-án kötött keresk. és hajózási szerződés foeczikkelyezéséröl. XVI. czikk. Az olaszok Ausztriában ós Magyarországban, továbbá az osztrákok és a magyarok Olaszországban, a gyári és kereskedelmi jegyek, az iparczikkek mustrái és a minták tekintetében, ugyan­azon védelmet élyezendik, mint a nemzetbeliek. Az egyik magas szerződő fél alattvalói, kik a magas szer­ződőtől területein jegyeik, mustráik vagy mintáik védelmében kívánnak részesülni, ezen jegyeket, mustrákat vagy mintákat az ezen utóbbi területeken fennálló szabályok szerint, vagyis Olasz­országban a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium­nál vagy az ország egyik prefekturájánál és az osztrák-magyar

Next

/
Thumbnails
Contents