Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

808 Dologjog 13. Németalföld. 1887: XL. TÖRVÉNYCZIKK, a Németalfölddel az áruvédjegyelt oltalma tárgyában 1886. évi szeptember 3-án kötött egyezmény becziltkelyezéséröl. (Szentesítést nyert 1887. évi szeptember hó 13-án. Kihirdettetett az „Országos Türvénytár"-ban 1887. évi deczember hó 10-én.1 Az osztrák-magyar monarchia és a németalföldi királyság meghatalmazottai által 1886. szeptember 3-án aláirt nyilatkozat ezennel az ország törvényei közé iktattatik. Szövege a következő: Nyilatkozat. az 1807. évi márczius 26-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés V. czikkére vonatkozólag. Az osztrák-magyar monarchia és a németalföldi királyság között 1867. évi márczius 26-án aláirt kereskedelmi szerződés V. czikke nem felelvén meg többé teljesen a szerződő felek törvényeinek és szükségesnek találtatván, hogy a gyári és kereskedelmi védjegyeknek az osztrák-magyar monarchiában és Németalföldön leendő bemutatása tekintetében fennálló határozatai módosíttassanak, az e czélböl kellőleg felhatalmazott alulírottak a következőkben állapodtak meg: I. czikk. A magas szerződő felek azon alattvalói, a kik az 1867. évi márczius 26-iki kereskedelmi szerződés V. czikke értelmében a másik állani területén a gyári és kereskedelmi védjegyek tulajdonát illetőleg minden tekintetben ugyanazon védelemben kivánnak részesülni, mint a honosok, az ezen államban érvényes szabályokhoz alkalmazkodni tartoznak. Különösen a mi az osztrák-magyar monarchiát illeti, a szóban álló védjegy: Ausztriát illetőleg a bécsi kereskedelmi és iparkamaránál, Magyarországot illetőleg a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál teendő le. II. czikk. Jelen megállapodás mindkét félre nézve azon időtől kezdve lép hatályba, a midőn az magas szerződő felek államterületein hivatalosan ki fog hirdetettiii, és addig marad érvényben, mig'az