Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

800 Dologjog ÍO. öörögország. 1887: XXXVII. TÖRVÉNYCZIKK, a Görögországgal 1887. évi márezius 31-én/ápr. 11-én kötött keresk. egyezmény beczikkelyezéséröl. I. czikk. Mindkét magas szerződő fél alattvalói, hajói és árui a másik fél területén ugyanazon jogokat, kiváltságokat és kedvezményeket fogják élvezni, melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetnek nyújthatnak. Ezen szerződés I. czikkében foglaltakon felül a védjegy-oltalom kölcsönössége tárgyában az osztrák keresk. minister, a m. kir. keresk. mínisterrel egyetértöleg 1895. évi febr. 10-én egy rendeletet adott ki, mely az osztrák E. G. Bl. 1895. évi 29-ik számában jelent meg. Az ezen rendeletnek megfelelő magyar ministeri rendelet a Magyarországi Kendeletek Tárában nem jelent meg.) „Egyetértésben a magyar királyi kereskedelemügyi ministerrel, közhírré tétetik, hogy az osztrák-magyar monarchia és Görögország között 1887. ápr. 11-én kötött kereskedelmi szerződés I. czikke alapján, tekintettel arra, hogy az 1893. évi február 10-iki görög védjegytörvény 13. czikke a gyári-jegyek védelmére nézve világosan elöirja azon alakiságokat, melyeket a külföldieknek teljesíteni kell, ha a védjegy oltalmat maguk számára ezen uj határozatok szerint biztosítani akarják, az athéni császári és királyi ügyvivő és a görög királyi külügyminister 1894. évi augusztus 20-án/szeptember 1-én Athénben oly tartalmú nyilatkozatot cseréltek ki, melynek értelmében az I. czikk szabályai és az említett kereskedelmi szerződés tartama alatt a görögök Ausztria-Magyarországban és az osztrák és magyar állampolgárok Görögországban gyári-jegyeik tekintetében ugyanazon jogokat élvezik, mint a belföldiek; ennélfogva a görög állampolgárok a birodalmi tanácsban képviselt országok részére az 1890. évi január 6-iki törvényben a magyar korona országai területén az 1890. évi II. t.-czikkben, az osztrákok és magyarok pedig az 1893. február 10-én a gyári jegyek oltalma tárgyában alkotott görög törvény és az ennek végrehajtása tárgyában 1893. évi decz. 19-én kiadott királyi rendeletben előirt alakiságokat teljesítik. Egyúttal utasíttatik a bécsi kereskedelmi és iparkamara, hogy azon esetben, midőn egy görög alattvaló védjegyét — melyet a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál is be kell jelenteni — lajstromozás végett bejelenti, magát azon. szabályokhoz tartsa, melyek a külföldi védjegyek lajstromozására nézve fennállanak. 11. Japán. 1898: XXXII. TÖRVÉXYCZIKK, a Japánnal 1897. évi decz. 5-én kötött kereskedelmi hajózási szerződés beczikkelyezéséröl. XVIII. czikk. A magas szerződő felek mindegyikének alattvalói a szabadalmakat, a mustrákat és mintákat, a gyári- vagy kereskedelmi védjegyeket, a czégeket és neveket illetőleg a másik fél területein