Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

044 Dologjog. 6. §. Ezen törvény rendelkezései, az 1881-ik év január l én tul szentesítendő törvények és kibocsátandó rendeletek kiadásaira vonatkoznak. 7. §. Az állani érdekeinek a jelen törvény értelmében leendő megvédéséről a beliigyminister köteles gondoskodni, ki az ezen törvény rendelkezéseinek ellenére jogosulatlanul kiadott vagy áruba bocsátott .kiadmányokat közigazgatásilag lefoglaltatbatja. 8. §• Ezen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, s végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. 2. A szerzői jog tartama. E rendelkezések kiterjesztéséről az előadási jogra v. ö. 59. §., a képzőművészet alkotásaira v. ö. 65. §., a térképekre és műszaki rajzokra v. ö. 67. §., a fényképekre v. ö. 75. §. 11. §. A mennyiben az alábbi §§-ban eltérő intézkedések nem foglaltatnak, a védelem, melyet jelen törvény a szerzői jog bitorlása ellen biztosít, a szerző életére és annak halála után még 50 esztendőre terjed. V. ö. 12., Í3., 55. §§. A magyar szinmüirók 1837. előtt csupán a m. kir. Akadémia által kiirt pályadijakra tarthattak igényt és csupán a pesti nenzeti színház megnyitása után 1837. deczember 28-án jelent meg az az okirat, melyben a színház igazgatósága az eredeti szinmü- és operairóknak a 3 első előadásból egy egész jövedelmet biztosít; a többi előadásokból pedig tantiémet nem kapott a szerző, csak 1843-tól kezdve, fizettek a színházigazgatók, szerzőknek 5, illetve 10 százalék tantiémet. Ebből és azon körülményből, hogy a ezóban forgó mű szerzője bohózatának egyes előadásai után 1843-tól kezdve sem a nemzeti színháztól, sem "Magyarország egyéb színházaitól tantiémet nem húzott, folyik a vélelem, hogy szerző bohózatának előadási jogát véglegesen a nemzeti színházra ruházta át. (C. 1903. május 12. 2741. Dtár 3. f. 24. k. 242. 1.) 12. §• A szerzőtársak által közösen készített műnél a védelmi idő azon szerzőtárs halálától számítandó, a ki a többit túlélte. Többeknek irodalmi adalékaiból készült műnél, az egyes adalékok védelmi ideje a szerint határoztatik meg a mint az adalékok szerzői megneveztettek, vagy meg nem neveztettek. (11. és 13. §§.) A 6-ik §. 6-ik pontjában említett gyűjteményes müvek a szónok halálától számított 50 éven át részesülnek védelemben; de ha szónok életében vagy halálától számított 5 év alatl a beszédek gyűjteménye ki nem adatik: a gyűjteményes kiadás a jogutódok beleegyezése nélkül is eszközölhető. 13. §. A szerző éleiében megjelent ivói müvek a 11. §-ban megállapított védelemben csak akkor részesülnek,'ha a szerző valódi neve vagy elismert irodalmi neve a czimlapon, vagy ajánlás, illetve az előszó alatt kitétetett. Többeknek irodalmi adalékaiból készült müveknél az