Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Kártalanított földesúri jogok. 635 L890. márcz. 12. 8811. sz. LM. rend., az 1888: XXXVI. t.-cz. 29. §-ával nyeri felhatalmazás alapián 188!). évi decz. hó 17-én 4.">.SÍM;, SZ. a. kibocsátott igazságügyministeri rendeletben szabá­lyozott eljárás folyamában eszközlendő postai kézbesítésekről, hir­detményi közzétételekről, alkalmazandó bélyeg- és illetéki szabá­lyokról és a birői letétbe helyezett kártalanítási tőkeösszegek mi­képi lefoglalásáról vagy zár alá vételéről; 1890. ápr. 8. 12,774. sz. IM. rend., az italmérési kártalaní­tási összegnek felvétele tárgyában 37,985/90. sz. a. kiadott pénz­ügyministeri rendelet végrehajtása iránt; 1890. ápr. 30. 14,839. sz. [M. rend., az italmérési jog kárta­lanításáról szóló 1888: XXXVI. t.-cz. 21. és 28. §§-aihoz képest birói letétbe helyzett járadékszelvények utalványozása tárgyában; 1891. febr. 5. 4270. sz. IM. rend., a községeket mint jogi személyeket illető kártalanítási tőke fejében kötményezett kötvé­nyek kiállítása tárgyában; 1891. febr. 27. 7630. sz. IM. rend., a birői letétben levő ital­mérési kártalanítási járadékszelvényeknek italmérési kártalanítási kötvényekkel kicserélése tárgyában; 1803. évi 38,080. sz. belügyministeri rend., a községek tulaj­donát képező regalekártalanítási kötvényekről szóló kimutatás tárgyában (R. T. 1927. 1.) ; 1894. évi 2500. sz. pénzügyministeri rend., az italmérési jö­vedék iránti 1888: XXXV. t.-cz. némely határozmányainak kiegé­szítéséről szóló 1890: XXXVI. t.-cz. (i. §-ának határozmányaiba ütköző jövedéki kihágási ügyek tárgyalásánál követendő eljárás iránt ( R. T. 170. 1.). Az ó-budai kisebb kir. haszonvételeket, melyek a kir. kincs­tárt földesúri jogon illették, a kincstár Budapest főváros tulaj­donába, bocsátván, ez az italmérési jogot is megszerezte (1872: XXXVI. t.-cz. 138. §.). Az italmérési jog arányosítását (limitatióját) tárgyazó ügyek az erdélyi részekben fennálló jog szerint is a polgári-urbéri bíróságok ható­sága alá tartoznak s arányositási per tárgyát képezik. A közigazgatási hatóságoknak a birtokállapot fentartása, vagy a gyakorlat módja és ki­terjedése körül való ideiglenes intézkedések iránti joga érintetlen marad. Magától értetik, miszerint oly arányosítások (limitatiók), melyek a tör­vényes határozatok megtartásával történtek, vagy általában az illetékes hatóságok által végképen megerősíttettek, többé kérdés alá nem vétethet­nek. (C. 82. okt. 9/30. 2. sz. t. ü. polg. döntvény). Azokban a községekben, amelyekben úrbéri italmérés gyakorol­tatott, az azért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. A megállapított kártalanítás összege azonban kötmé­nyezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki. (C. 91. jan, 13/feb. 13." 51. sz. t. ü. polg. döntvénye). Az italmérési jog valamely ingatlannak elválaszthatlan tartozékát csak akkor képezte, ha e jognak gyakorolhatása bizonyos helyhez volt kötve, mint p. o. a szabadalmas udvartelken gyakorolt italmérési jog. (C. 1891. aug. 17. 5797/1890. z.) A regaledij a fővárosnak az italmérési jogra vonatkozó tulajdon­jogából kifolyó, tehát nem közadó és nem is közigazgatási természetű, hanem tisztán magánjogi követelését képezi, miből következik, hogy egy­részről ennek érvényesithetésére a birói jogsegély igénybe vehető és más­részről ennek elévülésére nem az 1883: XLIV. t.-cz. 90. §., hanem a ma-

Next

/
Thumbnails
Contents