Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdélyi arányosítási eljárás. tásba veendő és az érdekelt felekre csak az ennek levonása titán fenmaradő költségelőirányzati összeg vetendő ki. Ezen állami hozzájárulás a tagosítási munkarés/ok átvételekor az illető község birtokrendezési alapjába fizetendő. XIX. Az 1880: XLV. t.-czikk 33. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép: 33. §. Az arányosítás és tagosítás költségeiről az eljáró biró a felek meghallgatásával előirányzatot készít, melynek meg vizsgálása és jóváhagyása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. Az előirányzott, valamint a végleg megállapított költségek a pénzügyi közegek által a földadóval együtt az arra nézve fennálló szabályok szerint hajtatnak be. A behajtás, a mennyiben az érdekelt felek egyetértőleg rövidebb határidőt nem állapítanak meg, az előirányzott költségekre nézve nyolcz, a pótlólag megállapított költségekre nézve pedig további két év alatt eszközlendő. — A behajtott összegek kifizetésének ideje és módja s az ezek alapján adható előlegezések és köthető hitelműveletek feltételei rendeleti uton szabályozandók. XX. Az 1880: XLV. t.-czikk 34. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép: 34. §. Az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás befejezése után a költségek végleges összegét és egyéni felosztását megállapító határozat ellen a felek az illető kir. Ítélőtáblához és a kir. Curiához felebbvitellel élhetnek. A kir. Ítélőtábla helybenhagyó határozata ellen használt felebbvitel a határozat foganatosítását nem akadályozza. XXI. Az 1880: XLV. t.-czikk 36. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő uj szakasz lép: 36. §. A 18., 27. a) és 28. b) §-okban foglalt előterjesztésén, továbbá a kir. törvényszéknek pénzbírságot vagy elzárást megállapító határozatai ellen használható, úgyszintén a 4., 5. a) 9., 14. a) 18., 20., 27., 27. aj, 28. b) és 34. §-okban foglalt felebbvitelen, végül a jelen §. harmadik bekezdésében említett kiigazítási kereseten kivül semmi más jogorvoslatnak, semmiségi panasznak, igazolásnak vagy perújításnak helye nincs. Az egyezségre vonatkozó határozat vagy az Ítélet ellen irányuló felebbvitelben ugy a/, ügy érdemére, valamint az eljárásra vonatkozó sérelmek együtt adandók elő. Az egyezségre vonatkozó határozat vagy az Ítélet ellen irányuló felebbvitel határidejének a fél vagy képviselője által vétlen elmulasztása esetében igazolásnak van helye, mely felett a felek meghallgatása után a kir. törvényszék határoz. Az igazolási kérelem a vétlen mulasztás igazolása esetében is csak akkor vehető figyelembe, ha az igazolással egy üli a felebbvitel is beadatott. Az igazolást megtagadó végzés ellen az illető kir. Ítélőtáblához egyfokú felebbvitelnek van helye. Úrbéri elkülönítés, arányosítás és tagosítás eseteiben a végrehajtott munkálat kiigazítását csak nyilvánvaló számítási