Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

626 Dologjog. tőleg kézl>esítés esetén kézbesítésétől, •— az előmunkálatok beffc­jezése után pedig a hitelesítés befejezésétől számított 15 napon belül a törvényszéknél Írásban nyújtandó be. Az előmunkálatok folyama alatt, valamint azok befeje­zése után benyújtott előterjesztések fölött a kir. törvényszék ha­tároz, melynek határozata ellen egyfokú felebbvitelnek van helye a kir. ítélőtáblához. A ki az előmunkálatok folyama alatt, vagy lefejezése után nyilván alaptalan előterjesztést használ, vagy erre hozott tör­vényszéki határozat ellen nyilván alaptalan felebbvitellel él, 500 frtig terjedhető pénzbirságban, és ha a nyilván alaptalan elter­jesztés vagy felebbvitel szükségtelen költséget idézne elő, ebben is elmarasztalandó. Az előterjesztés és az annak folytán hozott határozat ellen használt felebbvitel — a mennyiben nem pénzbírság vagy ezt helyettesítő elzárás kiszabása vagy költségben való marasztalás ellen irányul — a megtámadott eljárás folytatására; a mennyi­ben pedig pénzbírság vagy ezt helyettesítő elzárás kiszabása vagy költségben való marasztalás ellen irányul, a végrehajtásra ha­lasztó hatálvlval bir. XIII. Az 1880: XLY. t.-czikk 25. §-a után 25. a) meg­jelöléssel következő uj szakasz vétetik fel: 25. «) §. A 19. §. 1. d) és 2. e) pontjai szerint közös­ségben maradó felek között az egyéni részesedés arányának meg­határozásánál az esetben, ha aránykulcsul az 1871: LV. t.-czikk 4. §-a értelmében az egyéni birtok állapíttatik meg, egységalap gyanánt az egyéni birtok kataszteri holdjainak száma vagy kivé­telképen, a hol azt a helyi viszonyok megkívánják, ama birtok egy fél kataszteri holdjainak száma veendő fel akképen, hogy az egy kataszteri holdat vagy a fél kataszteri holdat el nem érő négyszögölek egy egész vagy fél kataszteri holdnak számítandók. A legkisebb bányád megállapításánál a kir. törvényszék az érdekelt felek előadásai és a helyi viszonyok figyelembevétele alapján határoz. XIV. Az 1880: XLV. törvényezikk 20. §-a helyébe ugyan­azon megjelöléssel a következő uj szakasz lép: 26. §. A működő mérnök által elkészített úrbéri elkü­lönítési, arányosítás] vagy tagosítási tervezet beérkezése után az eljáró birő annak tárgyalása végett a helyszínére határnapot tüz ki, s ez alkalommal az egyességet ismét megkísérli, annak nem sikerülése esetében a feleknek egy-egy nyilatkozatát jegyzőkönyvbe veszi, s ha szükségesnek tartja, vagy ba a felek kérik, azonnal szakértői szemlét rendel. A szemléhez az. eljárásban érdekelt községek vagy érdek­csoportok a lö. §. értelmében egy-egy szakéi-tőt választanak, az eljáró biró pedig a szakértői bizottság elnökéül egy gazda-ági, esetleg erdészeti szakismeretekkel biró szakértőt is meghiv. K szakértői bizottsággal az eljáró birő közli a szükséges adatokat, s a helyszínén tartott szemle után jegyzőkönyvbe veszi

Next

/
Thumbnails
Contents