Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. IME. rend. azon birtokrendezési iratokról, melyekre a bélyegmentess&l ki nem terjed; 1897. jun. I. 31.91$. sz. IM. rend. az 1880: XLV. és 1892: XXIV. t.-czikkck hatályának területén a községek egész határára kiterjedő tagosítások tárgyában; 1897. okt. 21. 58.426. sz. IM. rend. az erdélyi részek és a volt Partiam területén a birtokrendezési kiosztási munkálatoknak a kataszteri igazgatósággal való előzetes közlése tárgyában: 1899. jan. 1. 378. sz. ÍM. rend. az erdélyrészi birtokrendezési ügyekben követendő eljárásról 1898. 356. IM. sz. a. kiadott utasítás 41. és 42. §-ainak kiegészítése tárgyában; 1899. jun. 5. 16.104. sz. IM. rend. a magyar és a román határon levő községek általános tagosítása alkalmával a határvonalnak a vonatkozó kataszteri felmérési adatok felhasználásával leendő megállapítása tárgyában. Az erdélyi és a volt kapcsolt részek területén a közadók módjára behajtandó birtokrendezési költségjárulékok behajtásánál halasztás csak az adótörvényekben megállapított módon, az ott megjelölt hatóságok által engedélyezhető (31.184/1890. IM. sz.) Az erdélyi és a volt kapcsolt részek területén a tagositási és rokon költségjárulékoknak a közadók módjára történő kivetése, beszedése, behajtása és kezelése iránt az 1880. nov. 20. 3149. IME. sz. a. kelt itteni rend. kíséretében közölt utasítás (1880. évi R. T. 1268. 1.) 2-ik p. értelmében az ezen utasítás A) mintája szerint készített lajstrom öt első rovatát, melyek közül a negyedik a földbirtokosnak, vagyis a kötelezettnek nevét tartalmazza, a pénzügyi közigazgatás közegei töltik ki és igy a földbirtokos vagyis a kötelezett megjelölése körül állítólag előfordult tévedés helyesbítésének kérdésében is nem a bíróságok, hanem a pénzügyi hatóságok vannak jogosítva eljárni és határozni. Az ilyen ügyekben hozott határozatok harmadfokú felülvizsgálatára a kir. pénzügyministeriuni van hivatva, mert a jelzett kérdés eldöntését sem az 1883: XLIII., sem az 1889: XXVIII. t.-cz. nem utasítják a pénzügyi közigazgatási bíróság hatáskörébe. Haszonélvezet esetén nem a földtulajdonos, hanem a haszonélvező van a fekvöség birtokában és viseli a földadót, ennélfogva tekintettel az 1880: XLV. t.-cz. 32. §-ára, a tagositási költségjárulékok a haszonélvezőtől hajtandók be; érintetlenül hagyatván azon kérdés, hogy a haszonélvezet megszűntével a földtulajdonos a haszonélvezőnek, illetőleg jogutódainak a tagositási költségjárulékok fejében befizetett összegeket köteles-e és mennyiben megfizetni, a mely kérdés — a mennyiben vitássá válik — a rendes bíróság által lesz eldöntendő (49.742/890. IM. sz.). A kir. igazságügymin. egy előfordult eset alkalni.-ual kijelentette, hogy az 1880. nov. 20. 3148. IME. sz. a. (R. T. 1266. 1.) kelt rend. 4. pontját az 1893. 356. IM. sz. utasításnak sem 137. §-a. sem egyéb jogszabály hatályon kiviil nem helyezvén, az id. rend. 4. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy azon költségek előleges fedezésére, melyek tagositási és arányosítási eljárás megindításával és ínég az első adótári behajtás előtt felmerülendenek, szükséges leend olyképpen gondoskodni, hogy a nagyobb birtokosok egy vagy több évi járulékainak előzetes befizetésére köteleztessenek, még a mai napon is érvényben van s ahhoz 1892: XXIV. t.-cz. hatályának területén működő kir. bíróságok alkalmazkodni kötelesek. (23.455/90. IM. sz.). A kir. igazságügymin. szükségesnek tartotta kijelenteni a következőket: EJa a tagosítás aki jövő községekkel mar előbb behatárolt, felmért és tagosított községek érintkeznek, az 1893. 350. IM. sz. utasítás 68. §-ában előirt határjárás alkalmára a kérdéses községek határbejárás jegyzökönyvei és térképei a működő mérnöknek kiadandók, illetőleg e ezélból azon kir. törvényszéktől, hol őriztetnek, pusztán a határjárásnál leendő használatra beszerzendők s a közös határvonalak és határhalmok ezek segélyével lehetőleg teljesen egyezően jelölendők ki. állítandók fel, illetőleg ujitandók meg. Ezen okiratok és térképek a határjárás befejeztével azoknak a megkeresett bíróságokhoz leendő visszaküldéséig az eljáró biró örizete alatt tártaiul ók. Azon esetben, ha. az egymással szomszédos községek egyidejűleg vagy csekély idö különbséggel kerülnek