Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

üli' Dologjog. 23. §• Tagosítás utján kicserélés tárgyát nem képezik: a) a község területében létező belső telkek és azokkal egybefüggő bekerített külbirtokok; b) tanyával ellátott puszták; c) szőlők, faültetvények, gyümölcsös és komlókertek; d) fövény, kavics, agyag- és kőbányák; bányatelepek; ásványvízforrások; ipar- és gyártelepek; malmok, rév- és vámhelyek, az ezek fentartására szükséges területekkel. Erdők rendszerint nem képezik tagosítás utján kicserélésnek tárgyát, s azok az erdőbirtokos beleegyezésének hiányában, csak azon esetben vétethetnek kicserélés alá, ha csekély értékű erdőknek érintetlen hagyása a ezélszerü tagosítást meghiúsítaná. Ilyen esetben is az erdők rendszerint csak hasonló minőségű erdőtalajjal cserélhetők fel, a létező fa-állab értékkülönbsége pedig, a felek más megállapodásának hiányában, becslés alapján készpénzzel kiegyenlítendő. 24. §. Az uj kiosztásnál mindenik tulajdonos járandósága lehetőleg egy tagban, vagy a határ fekvésének, a helyi viszonyoknak és a mezőgazdaság érdekeinek megfelelő részletekben hasíttassék ki. A kiosztott uj birtok a birtokos előbbi birtokával egyenértékű legyen; és ha valamely birtokos előbbi birtokán hasznos épületek és beruházások léteznének, ezek valódi értéke annak megtérítendő, de csak annyiban, a mennyiben előbbi birtokát meg nem tarthatná, vagy az épületeket s egyéb beruházásokat megtarthatná ugyan, de az uj birtokelhelyezés folytán azok neki hasznot nem hajtanának. 25. §. Az arányosítás tárgyát képező közös birtok, a mennyiben annak használata több község birtokosait illlette, az egyes községek között minden esetben természetben elkülönítendő. Ezenkívül az arányosítás tárgyát képező közös birtokból illetményének természetben elkülönítését kívánhatja: 1. Szántóföldek, rétek, kaszálók, nádasokból és a müvelés alatti határban fekvő olyan legelőkből, melyek területének legalább fele állandó szántási müvelésre alkalmas, minden részes fél, illetményének nagyságára való tekintet nélkül feltétlenül. 2. Erdők- és havasokból, valamint a különálló, vagy másnemű müvelésre haszonnal nem alkalmas legelőkből: a) a volt földesurakat saját illetményeikre, valamint volt úrbéreseik összeilletményére nézve, illletményeik nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül; b) mindazon többi részes felet saját egyéni illetményére nézve, kinek illetménye 100 kataszteri holdat meghalad. A természetben elkülönített egyéni birtokrészek szabad tulajdont képeznek. A közösen maradó területek használata a megállapított arány szerint illeti az állandó közösségben maradó részeseket. E §. után az 1892: XXIV. t.-cz. XIII. alatt egy uj §-t szúr be: a következő 26. §-t pedig XIV. alatt uj rendelkezésekkel pótolja; L alább. V. ö. még a következő rendeleteket: 1867. jul. 9. 3791. sz. IM. rend. az erdélyi