Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)
Arányosítás. (>(>."> 3. §. Az egyes község tagjainak illetményé az általuk eddig kizáró joggal békésen használt, avagy a 2. §. értelmében kihasított közös birtokból a következő elvek szerint állapíttatik meg: 1. Ha a birtokosok a közös birtokot a legközelebbi 32 év alatt természetben és évenkint felosztva ugyanazon mennyiségben ha^ználták, ezen gyakorlat szerint; ha pedig 2. a közös-birtok utáni adót s más terheket a birtokosok egyéni kivetés utján fedezték, ezen teherviselés arányában állapítandó meg mindegyiknek illetménye. 4. §. A mennyiben a 3. §-ban felsorolt kulcsok egyike sem alkalmazható, mindegyiknek illetménye az egyesek által birt külsÖ és belső birtokok területe arányában állapítandó meg olyformán: aj hogy ezen számításnál a közösből tett foglalások kihagyassanak; és b) hogy a belső telkek területe háromszoros mennyiségben számíttassék. 5. §. A kit a közös birtokból, jogérvényes szerződés vagy birói Ítélet alapján, határozott térmennyiség vagy határozott mennyiségű és minőségű haszonvétel illeti, annak illetménye a birtokrendezés alkalmával is, ezen jogosultság arányában határozandó meg. 6. §. Azokat, kik a közösbirtokot jogérvényes szerződés vagy 32 évet túlhaladó békés gyakorlat alapján, avagy csak községi illetőségüknél fogva határozatlan mennyiségben szabadon haszonéivezik, — ha az egyezség vagy birói Ítélet által megállapított kulcs szerint nagyobb illetményt nem igényelhetnek, a legkisebb birtokú közbirtokossal egyenlő mennyiség illeti. 7. §. Ha az arányosítás kulcsa iránt a közmegegyezés nem sikerül, azt a bírósági Ítélet által állapítja meg. A 8. és 9. §§. hatályon kivül helyezte és pótolta az 1880: XLV. t.-cz. 1. alábh. Érvényes közmegegyezésre megkívántatik: a) a községeknél, hogy mindenik községnek e czélra választott és felhatalmazott képviselői beleegyezzenek; b) közbirtokosoknál, hogy minden birtokos kellőleg megidéztessék, és hogy közülök senki ellen ne mondjon. 10. §. Azon foglalásokra nézve, melyek az 1. §. értelmében szintén arányosítás tárgyát képezik, a következők rendeltetnek: a) a közösbirtok természetben való felosztása esetében (8. §.) az elfoglalt rész a birtokos illetményébe betudandó, és a mennyiben illetménye kevesebbet tesz, a foglalónak szabad választásától függ az elfoglalt rész többletét visszaadni, vagy azt jövőre is megtartani. PJlső esetben az elfoglalt birtokrészen fekvő hasznos beruházások a közbirtokosok által foglaló részére megtérítendők; utóbbi esetben pedig a foglaló köteles az elfoglalt birtokrész többletének mostani valódi értékét a közbirtokosok részére megfizetni; b) ha csak a közbirtok használásának aránya állapíttatott