Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

598 Dologjog. két kivétellel (6., 20. §§.), visszamenni nem lehet (3. §.). A következő 4—6., 8. §§. részletesen körvonalazzák, mi tekintendő még úrbéri birtoknak (4. §. a Hk. I. r. 40. ez. értelmében curializált telkek; 6. curiálift, taksás földek: 8. §.: pusztatelkek). A 9. és következő §-ok kártalanítások kiszámításáról rendelkeznek. A lő. §. megszabja, hogy külön ny. parancs fog intézkedni ama töke megszerzéséről, melyből a kártalanítást az állam megadja; ez a ny. parancs az 18 36. január 1. nyiltpar a n c s. (1856. B. T. L. H., 7. sz.), mely által az erdélyi nagyfejedelemségre nézve, a kitudott uibéri kárpótlásnak a jogosítottak számára — minden érdeklettek jogainak megóvása mellett — mi módon és mely kútfőkből eszközlcndö lehetőleg gyors kiszolgáltatását, nemkülönben a moratórium megszüntetését tárgyazó határozatok állapíttatnak meg." A ny. parancs II. része a megváltható szolgáluiányokat tárgyazza és jelesül a 19. §. szól az irtványokról, a 22—27. §-ok megállapítják a megváltás módozatait, a 28. §. e rendelkezéseket kiterjeszti a székelyEöldre, a 29. §. pedig a szőlők megváltásáról intézkedik. A III. rész a kir. haszonvételekkel való elbánást szabályozza. Az V. r. a volt földesurak és úrbéresek közt fennállt közös haszonvételek szabályozását tartalmazza (legelöelkülönités: 38—46. §§.; erdöhasználat: 47—53. §§.; nádlási haszonvételek: 54. §.). A VI. r. a birtokok összesítéséről és uj felosztásáról rendelkezik. A VII. rész az úrbéri bíróságokat szervezi. A VIII. rész az úrbéri bíróságok előtt való eljárást szabályozza. Végül a IX. r. ..általános rendelkezések" ezim alatt felállítja Nagyszebenben az országos földtehermentesitési bizottságot, melynél a kincstár is képviselve van s mely a belügyminiszter felügyelete alatt áll: az országos bizottság, vezetése alatt álló kerületi bizottságokat szervez, melyek vita esetén ideiglenesen rendezik a kölcsönös viszonyokat s az ügyet az illetékes úrbéri bírósághoz utalják (85. §.); kimondja, hogy amennyiben nem maga a jog vitás vagy a földtehermentesitési bizottság ideiglenes rendezést nem tett, mindennemű viták elintézésérc a politikai hatóság illetékes, ha pedig a jog vitás, a politikai hatóság köteles egvezséget megkísérlem, - ha ez sikerre nem vezet, a békés birtokot ideiglenesen oltalmazni s az ügyet az úrbéri bírósághoz áttenni (86. §.). Végül ki van mondva a bélyeg- és illetékmentesség (87. §.1. Az 1849—1861. években kelt és az erdélyi úrbéri rendezésre vonatkozó egyéb jogszabályok a következők: 1853. máj. 29-iki ősiségi nyiltparancs (1853. B. T. L. 100.): 1857. decz. 19. cs. kir. bel- és igazságügvministeri rendelet, az úrbéri bíróságok működésének megkezdéséről Erdélyben (1857. B. T. L. 240.): 1858. szept. 15. cs. nyiltparancs. a dézsmafizetések megszüntetése és kárpótlása tárgyában (1858. B. T. L.), melyet részben módosít az 1895:111. t.-CZ., 1. alább: 1858. decz. 4. cs. rend. az úrbéri viszonyból hátralékos tartozások folyósítása, értékesítése és behajtása iránt (1858. B. T. L. 229.). — V. ü. még az 1867. jul. 9.*2791. sz. kir. l.M. rend. az erdélyi urhéri kárpótlás tárgyában a kiutalási eljárásra nézve támadt kételyek iránt. 1871: LIIL TÖKVKXYCZ1KK. X. FEJEZET. Erdély, ugy Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és Kövár-vidék úrbéri viszonyairól, A) Úrbéri birtok. 60. §. Erdélyben, Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyékben és :i Kővár-vidéken úrbéri birtoknak tekintendő mindazon telek és föld. a mely az 1819/20-dik évi (Cziráky-féle) országos összeírás alkalmával adózó és szolgáló ember birtokában