Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

egésztelkü úrbéresre öt holdtól tizenöt holdig jut, a közlegelő másik fele a földesúrnak marad; b) ha pedig a közlegelő oly kevés lenne, hogy annak feléből öt hold kiterjedésű legelő se jutna egy egész úrbéres telek után, a földesurak közlegelői illetőségéből nekik csak egy negyed része meghagyandó, háram negyede pedig úrbéreseik közt kiosztandó. c) azon esetben végre, ha a közlegelő oly nagy kiterjedésű lenne, hogy a földesúrnak mindenik egész urbéresi telkére, a tizenöt hold kiterjedésű legelő kijutna, a fenmaradt legelőbeli rész az úrbéresek kielégítése után mindenesetre a földesúrnak hagyandó. Ezen módon mindenik földesúr úrbéreseire közlegelői részesedésük mértéke tisztába hozatván s megállíttatván, ha az úrbéresek, közlegelőjüket maguk közt az ]. szakasz értelmében elkűlöníttetni nem kivánnák, akkor közlegelői illetőségük összeszámíttatik, és egy, vagy lehető a legkevesebb tagban az úrbéres közönség számára kiszakasztatik, mit az egész helység úrbéresei, szolgálatuk arányában, közös legelőjüknek használandnak. Az úrbéresek ily módon legelővel elláttatván, minden földesúrnak saját úrbéresei számára kiadott legelői illetőségén felül megmaradt legelőbeli része fölszámíttatik, s ha birtokát külön ki\ánja kiszakasztani, többi birtokrészeivel együtt összesítve, és elkülönítve adatik. 5. Azon birtokosok illetősége, kik legelői részüket elkűlöníttetni nem akarják, egy tagban kiszakasztandó. 6. Havasos és nagyon tágas legelőkkel és erdőkkel ellátott helyeken, melyekben az úrbéresek már régi idő óta, s folytonos gyakorlatnál fogva legeltetési javadalommal éltek, az úrbéresek marhái legelésre bizonyos rész kijelölendő, mely mennyiség meghatározásában főként azon körülmény veendő tekintetbe, hogy azon helység lakosai szántás-vetés, vagy inkább marhatartásból élnek-e? — de— semmi esetre tizenöt holdon felül, ideértve a közlegelőből kiszakasztott részeni legeltetési is. egy egész úrbéres telek után több nem számíttathatik. Önként értvén, hogy az úrbéresek ily kiszakasztott erdőrészben, az egy legeltetésen kivül, más haszonvételi joggal csak ugy birandanak, ha az 5. törvényezikk értelmében, egyszersmind erdőlési részükbe is kiszakasztatott; egyébiránt ez esetben is, az úrbéreseknek a földesúri erdőkbeni legeltethetési javadalma csakis az erdőszeti helyes szabályok szerint oly módon engedtetik meg, hogy ezáltal a földesúr az erdőkből eddig vett javadalmai használatától el ne rekeszt essék. 7. Mely határokban az ugarokon, s feltiltás előtt a kasza lókon kivül semmi más közlegelő eddig sem volt, ott a földesúr az úrbéresek számára külön közlegelő kiszakasztásával nem tartozik. S. Az úrbéresek legelői illetőségek kiszámításakor az egésznél nagyobb vagy kisebb úrbéres telkek aránylagosan számítan-