Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Erdélyi birtokrend. Határrend. és birtokelkülönítés. 589 nált földekből az előrebocsátott elvek szerint valami! kibocsátani tartoznék, választása leend arra nézve, hogy az eddig használt földekből melyeket akarja megtartani. 3. Az egyes úrbéri telkek a fennebbiek szerint megállíttatván, az úrbéresek ezen törvényezikk által megállított állományi illetőségek utáni szolgálataikat és tartozásaikat állományaik irányában, a jelen urbérben határozott mérték szerint teendik. 4. Az úrbéri szolgálatok és tartozások nyolezados mértél szerint számítandók. 7. §. Midőn a körülmények szükségessé teszik, az úrbéri külállományokkal a kaszálók hiánya szántóföldekkel, és megfordítva, a szántóföldek hiánya kaszálókkal aránylagosat! fog kipótoltatni. 8. §. Szülők úrbéri illetőségekbe csak ott vétetnek fel, hol eddig is annak részét tették. 9. §. Az úrbér behozatalakor megállított bel- és külállományoknak egymástóli elsikkasztása, osztály, csere, ugy elidegenítés általi csonkítása az úrbéreseknek tilalmazta tik; az. állományok elszakasztott részeit a földesurak bárkitől is, a vevőnek az eladó elleni visszkeresete fenmaradása mellett úrbéri uton visszavehetik; s hogy ily elidegenítések a földesurak megegyezésével is helyt ne találjanak és a visszaszerzettek azon állományokhoz, melyektől elszakasztattak, visszacsatolt ássanak, erre felügyelni az úrbéri tábla kötelessége leszend. 10. §. Ha a földesúr szüksége vagy könnyebbébe tekintetéből az úrbéri bel- vagy külállományokat majorságiakkal kívánná felcserélni; ezt teljesen annyit érőnek természetbeni megadása és az építményekre, javításokra tett költségek telje- megtérítése után, úrbéri uton megteheti. 11. §. Azon szolgáló emberekre nézve, kik oly helyeken laknak, vagy oly földeket miveinek, melyek ezen és az előbbi törvényezikkekben megállapított elvek szerint nem urbériségek, illető földesuraikkali szabad egyezkedés ezutánra is fenhagyatik. V. ö. fönn az 1836: V. és 1848: IX. magyar t.-czikkeket és jegyzeteiket. Az 1846/47. évi erdélyi V. t.-cz. rendelkezése szerint az úrbéreseknek adott bor korcsniáltatási jogosultság a volt úrbéreseket illetvén meg, az ezen jogosultság megváltására megállapított kártalanítási összeg a volt úrbéres közönség mint tulajdonos nevére kütményezett kötvényekben, ennek javára kezelés végett, adatik ki a politikai községnek. (C. 1906. máj. 17. 2114.) .ERDÉLYI 1847: XV- TÖRVÉNYCZIKKELY, A határrendezés és birtokelkttlönítésröl. A karok és rendek ő felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával, a helybehagyott törvények 111-ik része 29-ik czimét, következőleg módosítják, s illetőleg kiterjesztik.