Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Úrbéri jog- os birtokviszonyok rendezése. Ezen „jelzálogos váltsági kötvények" mind a tőkére, mind pedig a tőke után félévi utólagos részletekben fizetendő 5%-os kamatokra nézvé, az ország jótállása alá helyeztetnek és félévrőlfélévre, a terv szerinti törlesztési járadék arányában törlesztetnek, és pedig legalább fele részben nyilvános kisorsolás a kisorsolt kötvényeknek az országos pénztárnál teljes névszerinti értékben beváltása, többiben pedig tőzsdei bevásárlás utján. Azok. a kiknek ilyen váltságösszeg jár, kötelesek a váltságösszeg fejében résztikre kiállított kötvényekel névszerinti értékben el fogadni. V. ö. 20., 26., 37. §§.; 1871: LIV. t.-cz. 10. §. 91. §. A váltságkötelezettek váltságtartozásuk után évenkint kamut fejében 5%-ot, tőke törlesztési járadék fejében 2%%-ot, kezelési költségek fejében %%-ot, fognak az ország pénztárába, és pedig fél évi előleges részletekben befizetni. Ezen évenkint összesen 8%-ra terjedő törlesztés folytán, az összes váltságtartozás 22 év miilva megszűnik. A lejárt tőke- és kamatjáradékok, valamit a kezelési költségek is, az ország rendes adóközegei által, az országos adóval együttesen hajtatnak be s azok minden tekintetben az országos adó természetével birnak s annak minden törvényes előnyeit élvezik. Azon kamatokat azonban, a melyek a vált ságtőkétől a jelzálogos váltsági kötvények kibocsátását megelőző ideire járnak, a Váltságkötelezettek 5%-kal számítva közvetlenül magának a volt földesúrnak tartoznak megtéríteni, a ki e kamatokra nézve az úrbéri perben hozott Ítélet alapján végrehajtás által szerezhet magának elégtételt. 92. §. A váltságtőkék és járulékaik jelzálogi biztosítása és nyilvántartása ugyanazon módon eszközlendő, a mint az a szőlőbirtok után járó tartozások váltságára nézve az IStiS. XXIX. t.-cz. í). és 10. szakaszaiban szabályóztatott. Az. ilykép jelzálogilag bekebelezett váltságtőke minden eddig bekebelezett követélést megelőz. Ott pedig, a hol telekkönyvek nincsenek, a megváltott birtokot a váltságtőke és járuléka, minden más hitelezőt megelőzőleg már a jelen törvénynél fogva terheli s a helyszíneléskor hivatalból fog az illető telekjegyzőkönyvbe beiktattatni, tekintet nélkül az időközben netán történt birtokváltozásra . Az 1871: LIII. t.-cz. 92. §. rendelkezése nem egyedül a 20. §. szerint országos közvetítés utján megváltható váltságtökékre, hanem általában minden maradvány-föld váltsági követelésre vonatkozik. (C. 1891. szept. 2. 6104. sz.). 93. §. A váltságtőke megállapítása után szabadságában áll minden váltságkötelezettnek, ha a törlesztés kedvezményével élni nem kivan, váltsági tartozását készpénzben egyszerre lefizetni. Ha tartozásának évi járadékok általi törlesztését ' választaná a váltságkötelezett, ez cselben a törlesztés tervén túlfizetést csuk akkor teljesíthet, ha hátralevő összes tartozását egyszerre lerója, ezen végfizetést névszerinti értékben számítandó váltsági