Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

538 Dolog-jog. Külön semmiségi panasznak nincs helye, és a semmiségi okok a felebbvitelben adandók elő és ezzel együtt intézendők el a fölebbviteli bíróságok által. A törvényszék által hozott iíélelek és jóváhagyott egyezségek a királyi Ítélőtáblához hivatalból többé fel nem terjesztendők, és ha a felebbvitel a törvényes határidő alatt be nem adatik, a végrehajtás hivatalból rendelendő el. E §-t némileg megszorítják az 1877: XII. t.-cz. 1—3. §§.; I. alább. 52. §• Birtokszábályozási perekben a végi tél el ellen a felébbvitelen és az 1836: X. t.-cz. 10. §-ában érintett kiigazítási kereseten kívül egyéb perorvoslatnak (perújításnak) nincs helye. A kiigazítás a végrehajtás befejezésének napjától számítandó egy év alatt kérelmezendő; később beadott kérelem hivatalból visszautasítandó. 53. §. A törvényszék a batár uj kibasítási térképét és birtokkönyvét az illető telekkönyvi és adó-sorozati hivatallal további hivatalos eljárás végett közölni köteles. Ennek megtörténtével az uj térkép és birtokkönyv a torvényszék irattárában őriztetik. 54. §. Az ezen törvény 1—53. §§-ai alapján létesítendő ügyletekért és teljesített birói eljárásért bélyeg- és és kincstári illeték nem fizettetik. A legelő az 1871: LIII. t.-cz. 5G. §. szerint a belsőség tartozékának tekintendő mindaddig, mig a legelő-illetmény külön telekkönyvben kitüntetve nincs. (C. 1886. nov. 17. 3388. sz.) Az állandó birói gyakorlat az 1871: LIII. t.-czikknck 56. §-át akként értelmezi, hogy a szerint az úrbéri telekhez tartozó erdő, nádas és legelő illetőségeknek külön elidegenítése azoknak külön telekkönyvezése előtt eltiltva nincsen és ennek a §-nak ide vonatkozó rendelkezése csak annyit jelent, hogy ilyen jogügylet a külön telekkönyvezés megtörténte előtt telekkönyvileg nem foganatosítható. (C. 1896. okt. 8. I. G. 198. sz.) IX. FEJEZET. Az úrbéri birtok eldarabolása és szerzése iránt fennálló korlátozások eltörlése. 55. §. Az 1836: IV. t.-cz. 9. és 10., ugy az 1840: VIII. t.-cz. 40. |-ának az úrbéri külső birtoknak a belsőségtől való elszakítását és a lelkek széldarabolását tiltó, ugy az úrbéri telkek szerzését megszorító határozatai eltöröltetnek. V.1 ö. 81. §. 56. §. Az úrbéri telkek után járó erdő-, nádas- és legelőilletmények szintén különváltan elidegeníthetők, mihelyt azok a telekkönyvben külön vannak kitüntetve. Ennek megtörténtéig, a mennyiben az ellenkező be nem bizonyíttatnék, a belsőség tartozékául tekintendő. Smsz.: Az úrbéri perekben az eljárás módjára nézve a polg. törv. rdt. szabályai lévén alkalmazandók, felebbezésnek csak az ott felsorolt végzések ellen van helye. (1874. máj. 28. 154. sz.) Lfi.: A birtokrendezés költségei a birtokon fekvő oly tehernek