Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

A bírtok meghábörítása. 31 0** SliU. §. A birtokjogokhoz tartozik a birtokbani maga megótalmazás és azon esetben, ha a birói segély későn érkeznék, az erőhatalomnak ahhoz mért erőhatalommali visszaverési joga is (19. §.) Egyébiránt a közrendtartási hatóság, a közcsend fentartásáról, valamint a büntető biró­ság a nyilvános erőszakoskodások megbüntetéséről tartozik gondoskodni. 0** S.ly5. §. Ha valaki a birtokba betolakodik, vagy ravaszság, avagy kérelem által alattomosan csúszik be, s azt, mi neki csak szívességből, s folytonos lekötelezettség nélkül engedtetett meg, állandó joggá változtatni iparkodik, a már magában jogszerűtlen és rosszhiszemű birtok azon fölül mó^ álbirtokká is válik; ellenkező esetekben a birtok valódinak tekintetik. HTc. I. E. 68. cz. Ha valaki oly javak és jószágok bir­tokába, a melyek másra, nem pedig ő reá szállottak volna, hatalmaskodólag beavatkozik, belép vagy bármi módon bele helyezkedik: akkor az, a kit azon javakban az örökösödés joga és ereje illet, egy év leforgása alatt tigyancsak hatalommal és erőszakkal kivetheti és kizárhatja a foglalót a jószág bir­tokából. Ily esetben ugyanis szabad erőszakot erőszakkal visszaverni. 1. §. Egy év letelése után pedig a foglaló ellen törvény utján kell eljárni és őt egy ilyen fekvő jószágok igazságtalan elfoglalása és bitorlása miatt . . . perbe lehet fogni ...£.§. Ugyanezt kell tartani az oly jószágok erő­szakos foglalását illetőleg is, a melyeknek valóságos bir­tokában valaki huzamos idő óta volt, hogy tudniillik a meg­fosztottnak jogában áll a foglalót azon jószágokból egy év alatt, ha tudja, hasonló erőhatalommal kivetni és kiűzni. (Csaknem azonosan szól a Hk. IIT. 22. cz. 2., 3. §§.) V. ö. még a jogos védelemről 1878: V. t.-cz. 79. §.; a tulajdon elleni izgatásról: 1878: V. t.-cz. 172. §.; a magánosok elleni erőszakról: u. o. 17fi. §.; a magánlaksértésről u. o. 330—332. §§.; a lopásról u. o. 333—313. §§.; a rámásról és zsarolásról u. o. 344—354. §§.; a sikkasztás-, zártörés- és hűtlen kezelésről u. o. 355—364. §§.; a jogtalan elsajátításról u. o. 365— 369. §§.; más vagyonának megrongálásáról u. o. 418—421. §§.; a gyüjto­gatásról u. o. 422—428. §§. V. ö. még a kihágási tv. (1879: XL. t.-cz.) 126—142. §§.; erdőtv. 69—99. §§.; mezőrendöri tv. 1894: XII. t.-cz. 93., 97., 99. §§. 0** SÍ6. §. Minden álbirtokos ellen lehet, mind az előbbi álapotbani visszahelyezés, mind kármentés végett is, keresetet támasztani. A biróság tartozik törvényes tárgyalás után, mindenkit, még valamely erősebb jograi tekintet nél­kül is, melylyel.az alperes a dolog iránt birhatna, elrendelni.

Next

/
Thumbnails
Contents