Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

Dologjog. A maradványföldek tekintetében v. ö. még 1836: X. t.-cz. 7. §. fönn; 1853. márez. 2. úrbéri nyiltparancs 8. §. L. még alább 28., 89— 95 §§. V. ö. még a következő rendeleteket: 1872. szept. 20. 3r.l21. BZ. bel-, pénz- és igazságügymin. rend. az 1871: L1II. és LIV. t.-czikkekben érintett váltságösszegek megállapítása, és az országos közvetítés utjáni törlesztése körül követendő eljárásról, 1873. niárcz. 10. 9264. sz. pénz-, bel- és igazságügymin. utasítás a maradvány- és irtványföldeknek megválthatása czéljából kinevezett jogbiztosok számára; 1874. jun. 8. 16.615. sz. rend., a maradvány- és irtványföld-váltságügyekröl felterjesztendő kimutatás tárgyában. A maradványfüld váltságösszegének ugy fennálló hátralékai, mint jövőben esedékes részletei telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelik a megváltott föld azon birtokosát, ki a váltságtöke megállapítása után adás-vétel utján magánkézből szerezte meg a birtokot. Jogelőde ellen azonban ö a hátralékok iránt visszkeresettel bir, amennyiben ezt ellenkező kikötés meg nem szüntette. De a megváltott ingatlan birói árverési vevőjét a váltságösszegnek csak az árverés napja után esedékes részletei terhelik; azon hátralékos részletekért pedig, melyek az árverés napja előtt jártak le, ő nem felelős, hacsak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak. (Curia 82. máj. 8/22. — 1. sz. polgári t. ü. döntvénye). Oly községekben, melyekben bár a Mária Terézia úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az úrbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állományokkal láttatnak el és ezen állományok az úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az úrbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily községekben, ily állományokra nézve a maradványfóld-válság felszámításának az 1871: LIII. t.-cz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. (Curia 86. máj. 2l/jun. 18. — 35. sz. polg. t. ü. döntvénye). Győri tábla: Az 1871: LIII. t.-cz. 19. §-ának az a rendelkezése, hogy a maradványföldváltság a megváltott földet terheli, nem azt jelenti, hogy e törvényszakasz a maradványföld-váltságot a közterhek közé emelte, hanem csak azt, hogy a törvény ezt a váltságot dologi tehernek tekinti, a dologi teher azonban, a mely köz- és magánjogi jellegű egyaránt lehet, a közteher fogalmával nem azonosítható. (1899. évi G. 68. sz.) V. FEJEZET. Erdei haszonvételek. 23. §. Úrbéri rendezés alá nem esnek, hanem a volt úrbéresek tulajdonát képezik azon erdők vagy erdőrészek: a) a melyek már az. urbérben, vagy az azt pótló „regulativum instrumentum"-ban mint saját községi, vagy házhoz osztott erdők fordulnak elő; b) a melyek akár az úrbér, vagy az azt pótló „regulativum instrumentum" behozatala előtt, akár azután, örök szerződés vagy végérvényes Ítélet utján a községnek kizárólagos haszonvételéül adattak át. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdőrészekben egyedül csak a volt földesúr tisztjei vagy cselédei részére volt fentariva erdei vagy legeltetési haszonvétel: az a volt úrbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, hanem a fentartott faizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdőrész a volt földesúrnak kiadandó.