Márkus Dezső: Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet (Budapest, 1906)

498 Dologjog. arányuság már behozattatott, vagy a hol a közbirtokosok között az arányuság kulcsára nézve, semmi villongás fenn nem forog; — nyilván kijelentvén egyébiránt, hogy azon egy határra nézve az összesítésnek, és elkülönözésnek csak egy izben lehet helye. 20. §. Többnyire a most folyamatban lévő, és még be nem fejezett arányosító perek folytatólagi kereső-levél és idézés mellett az összesítésre, s abból folyó tagos osztályra is ki terjesztethetnek. 1840: VII. TÖRVÉNY-CZIKKELY, az 1836-ik évi országgyűlésen alkotott s nrbéri tárgya törvónyczikkelyek némely szakaszainak világosításnkról s részint módosításukról. Az Ország Rendéi vizsgálat alá vévén az 1836-ik évi országgyűlésen alkotott úrbéri törvény-czikkelyeket, azokat Ó Felsége kegyelmes megegyezésének is hozzájárultával, a tapasztalás által sürgetett, s a szükségtől jayaslott következő bővítésekkel és módosításokkal egészítették ki, úgymint: 1. §. Az 1836: V-ik törvény-czikkely akkép változtatván: hogy a Verőcze vármegye diakovári járásabeli minden helységek határában, az "eddigi szokás megtartásával egy hold úrbéri szántóföld 1620 — a kaszáló pedig 1296 négyszögölekkkel számíttassák. A 2. §. hatályon kivül helyezett rendelkezést módosít és igy nincs hatályban. 3. §. Ugyanazon VJ-dik törvény-czikkely 3-dik §-a 6-dik szakaszának rendelete akkép világbsíttatik: hogy azon egész telki járandóság alatt, mely az említett szakaszban nyolcz úrbéri zselléreknek kiadatni rendeltelett. egyedül a legelőbeli járandóság értetik. V. <>. fönt az 1836: V. és VI. t.-ez.-éknek a szövegben idézett rendelkezéseit. A l—13. §§., minthogy hatályon kivül helyezett rendelkezéseket módosítanak, maguk sincsenek hatályban. 14. §. Ugyanazon X-dik törvény-czikkely 6-dik §-áriak a), &), c), d) és e) pontjai alatt foglalt rendelkezésekhez következők t ét c-t nek, úgymint: 1-ször. Mely közbirtokosságokban nincs még behozva a törvényes arány, és ennek behozatala végett a közbirtokosnak egyike is az arányossági pert megindítani és folytatni nem akarná, a jobbágyoknak nagyobb része pedig az úrbéri rendezést és összvesítésl kivarrná, az oly közbirtokosok ellen a megyei tiszti-ügyész, ön felperessége alatt, az alispáni szék előtt arányossági pert törvényese!! indítsa meg. és be is végeztesse.